„Szolgabíró” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎A tisztség története: egyértelműsítés
3. sor:
==A tisztség története==
 
A királyi [[vármegye]] nemesi vármegyévé való [[13. század]]i átalakulásával kapcsolatban megjelent tisztség. [[II. András]] [[1232]]-ben kiadott [[kehidai oklevél|kehidai oklevele]] említi először, mint a [[nemesi rend|nemes]]sé alakuló '''[[királyi szerviensek]]''' peres ügyeinek intézőjét, akit a szerviensek maguk közül válsztottak. [[Vármegye|Megyénként]] általában négy szolgabírót választottak egyévi időtartamra, igazságszolgáltatási és közigazgatási feladatok elvégzésére. Részt kellett venniük a megyei törvényszékeken, a peres ügyekkel kapcsolatban az idézés, kihallgatás, végrehajtás volt a feladatuk. A közigazgatásban ők intézték a birtokba iktatást, határjárást, [[adóösszeírás]]t, -kivetést, -beszedést. Ők írták össze a nemeseket nemesi felkelések esetére.
 
A [[15. század]]ban a törvények (1435: 2. tc., 1486: 9. tc.) szerint a legtekintélyesebb középbirtokosok közül kellett választani őket, és bírság kötelezte a megválasztottakat a sokszor igen terhes feladat ellátására, amit a befolyó bírságokból őket illető rész ellentételezett. Az örökös jobbágyság korában a jobbágyügyekbe is belefolytak, részt vettek az [[úriszék]]ekben, és ők szerezték vissza az engedély nélkül elköltözött jobbágyokat.