Főmenü megnyitása

Módosítások

→‎Németország: kén-dioxid kötőjellel
[[Berlin]]ben a Műszaki Egyetemen (Technische Hochschule) tanult, de mindenek előtt [[Albert Einstein]], [[Max von Laue]], [[Erwin Schrödinger]], [[Walter Nernst]] és [[Fritz Haber]] (akik akkoriban Berlinben tanítottak) bűvkörébe került és hatásukra a [[fizika|fizikára]] kezdett összpontosítani. [[1921]]-ben abbahagyta műszaki tanulmányait és átiratkozott a [[Berlini Egyetem]]re (University of Berlin), ahol fizikát tanult többek között Max von Laue-tól. Egyik előadás után megmutatta munkáit Einsteinnek, aki felfigyelt rá, s ezt követően Szilárd gyakran hazakísérte a folyóirat-olvasóból. [[1922]] augusztusában „cum laude”-vel doktorált, miután közreadta disszertációját „Entrópiacsökkentés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására” címen, amely igen nagy feltűnést keltett szakmai körökben. Ebben, korát messze megelőzve vizsgálja - és lényegében tisztázza -, az értelem információtermelő szerepének és a [[hőtan]] II. főtételének összefüggését, amit ma az [[informatika]] és az [[agy]]kutatás kiindulópontjának, az [[információelmélet]] és a [[kibernetika]] előfutárának tekintenek. [[Neumann János]] jelentős mértékben erre épített a [[kvantummechanika]]i méréselmélet kidolgozásakor. Posztdoktori munkáját a berlini Kaiser Wilhelm Főiskolán kezdte el [[Hermann Mark]]-kal. Itt készítette tanulmányait a „[[Kristály]]ban szabálytalanul szóródó [[röntgensugár|röntgensugarak]]” és „A röntgensugarak kristályban való [[polarizáció]]ja visszaverődéskor” címen. [[1924]]-ben megkezdte 3 éves asszisztensi munkáját a Berlini Egyetem Elméleti Fizika tanszékén. Korai dolgozatai közül számos foglalkozott soha el nem végezhető gondolati kísérletek logikai konzekvenciájával. [[1930]]-ban itt, Berlinben találkozott jövendőbeli feleségével, Gertrude Weiss-szel.
 
[[1925]] és [[1933]] között több szabadalma is született, ebből nyolc [[Albert Einstein]]nel. [[1929]]-ben nyújtotta be a [[részecskegyorsító]] szabadalmát, [[1931]]-ben az [[elektronmikroszkóp]]ét, majd [[1931]]. [[március 2]]-án tették közzé a legsikeresebb Einstein-Szilárd szabadalmukat, amely egy új típusú [[hűtőszekrény]]re vonatkozott. Szilárd és Einstein egyik nap szörnyű tragédiáról olvasott az újságban: egy <!-- 68 tagú -->család megfulladt, mert éjszaka mérges gáz (kéndioxid[[kén-dioxid]]) szabadult ki a jégszekrényük hibás szelepéből és beszivárogott a hálószobába. Ekkor kijelentették: találni kell valami megoldást a szivattyúzásra, amely nem okoz balesetet. És ekkor megalkották az elektromágneses szivattyút. Ebben az volt újszerű, hogy nem tartalmazott könnyen meghibásodható forgóalkatrészt vagy dugattyút, hanem a folyékony fém elektromágneses továbbításával történt a hűtés. Remélték, hogy a felfedezés érdekelni fogja az AEG-t, s habár nagy hangja miatt sosem lett belőle termék, az elvet hatékonyan használták [[1942]]-ben az Amerikai Egyesült Államokban az [[atomreaktor]] fejlesztésénél és ma is ezen az elven hűtik a tenyész-reaktorokat. Ebben az időszakban tanársegédként dolgozott, majd egyetemi magántanár lett. Több elméleti fizika előadást tartott [[Erwin Schrödinger]]rel és [[Neumann János]]sal, valamint [[magfizika|magfizikát]] és [[kémia|kémiát]] [[Lise Meitner]]-rel. [[1932]]-ben az Egyesült Államokba látogatott és megkísérelt megszervezni egy tudományos bojkottot [[Japán]]nal szemben tiltakozásul Japán [[Kína|Kínával]] szembeni agressziójával.
 
===Anglia===
748

szerkesztés