„Imrédy Béla” változatai közötti eltérés

 

== Végjáték ==

1945 tavaszán [[Ausztria|Ausztriába]], [[Salzkammergut]] üdülőövezetébe menekült családjával. Nem használt álnevet, azaz valószínűleg nem félt az elfogatástól, ami azonban hamarosan bekövetkezett. Az amerikai [[Office of Strategic Services|OSS]] [[Martin Himler]] ezredes vezette magyar részlege [[május 29.|május 29-én]] elfogta, [[október 3.|október 3-án]] pedig repülőgéppel [[George Granville]] hadnagy kíséretében további foglyokkal együtt Magyarországra szállították, ahol [[Péter Gábor]]nak adták át.<ref>{{cite book |author=[[Randolph L. Braham]] |title=The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary |year=2000 |publisher=Wayne State University Press |location=Detroit |isbn=978-0814326916}}</ref> Az amerikai kiadatási feltételek miatt (amit az amerikai szövetséges ellenőrző bizottság ellenőrzött is), miként a többi fővádlottal, vele szemben sem alkalmaztak kényszerítő eszközöket. A fogságban – mivel cserébe enyhébb ítélettel, később kegyelemmel kecsegtették – kidolgozott egy elaborátumot ''„Az infláció elleni küzdelem elvei és eszközei”'' címmel. Feltehetően ennek kapcsán jelentette ki utóbb a perében népügyészi szerepet betöltő [[Sulyok Dezső]], miszerint Imrédynek köszönhető az 1946-os stabilizáció és a [[magyar forint|forint]] bevezetése. Ez a széltében elterjedő vélekedés azonban téves, hiszen dolgozata például éppen azt javasolta, hogy ne vezessenek be új pénznemet, és a stabilizációra csak a békekötés után kerítsenek sort.<ref>Sipos Péter: Imrédy Béla. Elektra Kiadóház, Bp. 2001. 123. old</ref>