Szandaszőlős területe az [[neolitikum|újkőkorújkőkorszak]] óta lakott: a régészeti ásatásokon neolitikus, bronzkori telepek, [[rézkorkőrézkor]]i, bronzkori sírok, szarmata és népvándorlás kori gödrök; [[szarmaták|szarmata]], [[gepidák|gepida]], [[honfoglalás]] kori, [[10. század|10]]-[[11. század]]i temetők kerültek elő. Szolnokon és a város környékén több szkíta kori lelőhelyet is találtak, Szandaszőlősön pedig egy bögre került elő az ásatásokon. A [[szkíták]]at a [[kelták]] váltották fel, majd ezt követően az iráni eredetű szarmaták telepedtek le a város környékén. A szarmata népesség valószínűleg hol hadban, hol kereskedelmi kapcsolatban állt a [[Római Birodalom]]mal, mivel a feltárt leletek között sok római pénz, fegyver, ékszer és kerámia is akad. A népvándorlás időszakában a Szolnok környékén élő szarmatákat a gepidák vonták uralmuk alá. [[1952]]-ben a katonai repülőtér bővítésekor 223 szarmata és gepida sírt tártak fel, ahonnan igen gazdag leletanyag: aranyozott és díszes fibulák, vasfegyverek, csontfésűk, övkapcsok és edények kerültek napvilágra.
