„Fényhang” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 193.6.189.161 (vita) szerkesztéséről Addbot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a hibák javítása AWB
2. sor:
[[Film]]re a [[hang]]ot régebben kizárólag (a mozikba kerülő másolatok igen nagy részére még ma is) optikai úton, azaz a hang fényképezésével rögzítették. Az optikai hangrögzítés eszköze a [[fénykamera]].
 
Többféle módszert, eljárást kitaláltak, s kifejlesztettek arra, hogy a hangot - előbb feszültségingadozássá alakítva - fényvezérlő készülék segítségével fényrezgésekké alakítsák, s az ily módon vezérelt fényt exponálják a filmszalagra.
 
Exponáláskor a filmszalagra egy keskeny fénycsíkot, a fényrést képeznek le. A fényrés a hangcsíkot a megvilágítás erősségének megfelelően jobban vagy kevésbé feketíti. A filmszalagra leképezett fényrés hosszúsága [[35 mm-es film|35 mm-es]] normálfilmnél 2,5  mm, [[16 mm-es film|16 mm-es]] keskenyfilmnél 1,88  mm, szélessége 10-20 μμ.
 
==Fényvezérlési altípusok==
 
A fényvezérlés módja háromféle.
 
*Intenzitásos eljárás
18. sor:
===Intenzitásos eljárás===
 
A hangcsíkot teljes szélességében világítják meg, s a hangrezgéseknek megfelelően változó fénymennyiséget adnak a filmszalagra. Az intenzitásos felvétel képe tehát állandó szélességű hangcsík, amelynek feketedése a hangrezgéseknek megfelelően változik.
 
Exponáláskor a hangcsík bármely pontját addig világítjuk meg, ameddig a réskép alatt elfut. Mivel a rés szélessége véges nagysú, a filmpont egy bizonyos ideig megvilágítást kap, ez alatt az idő alatt azonban a fény mennyisége is megváltozik a vezérlésnek megfelelően. A megvilágítás erőssége ugyanis két tag összege: a nyugalmi megvilágításé, ami a vezérlés nélküli megvilágítás erősségének felel meg és a vezérlésé. Ez a vezérelt fényáram, lévén váltakozó feszültség, hol hozzáadódik, hol kivonódik a nyugalmi megvilágítás erősségéből.
59. sor:
Az elektromágneses megoldásnál, nevén nevezve az elektromágneses tükrös oszcillográfnál egy lágyvasból készült rezgő elem változó erősségű mágneses térben mozog, amit egy tekercsre adott hangáram állít elő, Ilyen rendszerű oszcillográffal vannak ellátva a Lenkinap gyár KZUSz és KZPU hangfelvevő berendezései. Míg az előbbi a műtermi felvételekhez készített zajcsökkentő berendezéssel ellátott kamera volt, addig az utóbbit hordozhatóra tervezték. A hordozható kivitelre a felvételekhez szükséges mobilitás mellett azért is volt szükség, mer a mozikhoz a hangkamerát is szállították a filmmel együtt.
 
Az elektrodinamikus kivitelezésnél, vagyis az elektrodinamikus tükrös oszcillográfnál egy alumíniumszalagból készült hurok van egy mágnes pólusai között kifeszítve. A hurokra egy kis tükör van ragasztva. A kifeszített hurok a rajta átfolyó hangáramnak megfelelően mozog. A rugóval kifeszített hurok úgy van beállítva, hogy önrezgése kb. 7,5  kHz-re essen, Az oszcillográf egy olajjal töltött zárt házban van elhelyezve, s így az olaj csillapítja annyira az önrezgést, hogy a frekvenciamenet 50-10 000  Hz-ig 2  dB-re kiegyenlített.
 
Hátránya az volt, hogy nem lehetett a tükröt végtelenül kicsire készíteni, így önrezgésének frekvenciája a hallható tartományba esett. Szükséges volt egy zajcsökkentő eljárást kidolgozni. Elektrodinamikus tükrös oszcillográfot szereltek a Klangfilm Eurocod hangfelvevő berendezésbe.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fényhang