„Rét” változatai közötti eltérés

A települések körüli rétek képviselik azt a tájtípust, amely a leginkább utal az ember tevékenységére. Ebben az élettérben [[növények]] és [[állatok]] mesterségesen létrehozott életközösségeivel találkozunk. Amennyiben a réteket nem kaszálnák, elbozótosodnának, és nemsokára ritkás elegyes erdő alakulna ki rajtuk. Természetes rétek már csak kevés helyen maradtak fenn eredeti állapotukban mint nyirkos rétek, sós rétek, száraz gyepek vagy havasi kaszálók. A mesterséges és természetes rétek közös vonása, hogy fátlanok vagy csak gyéren, szétszórtan álló [[Fa (botanika)|fák]], [[cserje|cserjék]] találhatók rajtuk; uralkodó elemeik a [[Perjefélék|füvek]] és más [[lágy szárú növény]]ek. A rétek állapotára a kaszálás mellett az [[éghajlat]], a legeltetés és a [[trágya|trágyázás]] is nagy befolyást gyakorol. Az eredetileg paraszti jellegű kultúrtáj még nem is olyan régen gazdag változatosságot mutatott: a [[szántóföld]]től a parlagig, a [[sövény]]ektől és [[mezsgye|mezsgyéktől]] az [[árok|árkokig]] és [[tó|tavakig]] különféle élőhelyek fordultak elő benne. A modern mezőgazdaságnak azonban egyre többet kell a [[talaj]]ból kihoznia, hogy versenyképes maradjon: a [[Műtrágyázás|műtrágyák]] túlzott alkalmazása és a modern gépi technológia a mezőséget monoton agrársztyeppé változtatta. E fejlesztés elhibázottsága az utóbbi időben egyre érzékelhetőbbé válik. Ezért [[Európa]]-szerte növekvő erőfeszítéseket tesznek a természetközeli és értékmegőrző mezőgazdasági termesztés kialakításáért.

 

A rétekre jellemző élőlények: