„National Portrait Gallery (London)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
20. sor:
A Nemzeti Arcképtár sajátos feladatot lát el, egy [[kép]]es történelmet jelenít meg időrendi sorrendben az [[Egyesült Királyság]] nevezetes [[politikus]]ainak, tudósainak és művészeinek portréi segítségével. Újabb időkben ehhez járulnak a karikatúrák, a portrészobrok és a régi fényképek, amelyek szintén a történelmi arcképcsarnok bővítését szolgálják. Így a művészeti színvonal szempontjából kaotikus kép alakul ki. Gyakran egy idealizáló portréfestő mellé kerül egy jó megfigyelő, a jellemet is ábrázolni tudó festő képe. A [[Művészettörténet|művészettörténészek]] gyakran nehezményezik ezt a kiállítási módot, végeredményben jobbat azonban ők sem tudnak. A [[történelem]]nek megvan a maga [[kronológia]]i sorrendje, azt felborítani nem lehet. További nehézséget jelent az állandó zsúfoltság, az egész anyaguknak alig egyharmadát tudják kiállítani. [[Magyarország|Magyar]] vonatkozásban is szomorú ez a tény, hiszen [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]] portrészobrai, [[László Fülöp]] portréképei is raktárban vannak elhelyezve a többi értékes anyaggal együtt. Bizony sokszor az eredeti portrék kastélyokban vannak kiállítva, emiatt a Nemzeti Arcképtárban másolatokkal helyettesítik azokat, elég sok a másolat.
 
A nehézségek ellenére kiváló portréfestők számos képe található a gyűjteményben kronológikus rendben, amely az első emeleten kezdődik. Az [[Hans Holbein (festő, 1497–1543)|Ifj. Hans Holbein]] [[reneszánsz]] festő [[VIII. Henrik angol király]]ról festett portréját az egész művelt világ ismeri és elismeri. Az ifjabb Marcus Gheeraerts portréfestő [[I. Erzsébet angol királynő]]t a hatalom szimbólumává emeli. Az emberi jellem megjelenítésének ismeretéről árulkodik [[Peter Paul Rubens]] kiváló [[flamandok|flamand]] festő Thomas Howard műkereskedőről készített képe. A Nemzeti Arcképtárban van [[William Shakespeare]] Chandos portré néven elhíresült képe, festőjét nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy korábban a kép egy chandos-i herceg magángyűjteményében volt. Kalózos fülbevalóval, kihajtott fehér gallérral ábrázolja a nagy drámaírót és költőt.<ref>Nem lehet egészen bizonyosan tudni, hogy tényleg Shakespeare-t ábrázolja-e a kép</ref> Érdekes [[Joshua Reynolds]] festő önarcképe, szemébe süt a nap, kezét emiatt a szeme fölé emeli és úgy szemléli a tájat vagy valami közelgő veszedelmet. Thomas Gainsborough (1727-1788) [[rokokó]] festménye egy angol ladyről tükrözi a kor pompáját. [[John Everett Millais]] (1829-1896) festő [[Wilkie Collins]] angol író portréjában az erős jellemző erőt a festői előadással egyesíti. A politikusi ambícíókkal bíró férfiak mindig szívesen lefestették magukat akár többször is még a fényképezés korának beköszönte után is, példa erre Benjamin Disraeli, későbbi angol miniszterelnök fiatalkori portréfestménye.
 
<br />Az első emeleten található [[Louis-François Roubiliac]] néhány portrészobra, köztük [[William Hogarth]] híres angol festőről készített műve.
 
A [[XX. század]] portréfestményei már a földszinten találhatók, nevezetes [[Walter Richard Sickert]] festménye [[Winston Churchill]]ről.
A földszinten számos további modern mű tűnik fel, köztük [[David Wynne]] bronzszobra [[Thomas Beecham]], a [[Londoni Szimfonikus Zenekar]] karmesteréről, szellemesen a fejét és a két kezét formázta meg a művész. [[Jacob Epstein]] (1880-1959) számos portrészobra itt található, közülük talán az egyik leghíresebb [[George Bernard Shaw]] bronzportréja [[1934]]-ből. Művészi fotókat láthatunk a [[XX. század]]i [[szépirodalom|irodalom]] jeles képviselőiről, [[James Joyce]], [[Virginia Woolf]], [[Samuel Beckett]].
 
<br />A múzeum földszintjén egy külön termet biztosítottak a [[miniatúra]]festőknek. Laikus szemlélő számára is hamar kitűnik, hogy [[Nicholas Hilliard]] miniatúrái előkelő helyet foglalnak el művészeti színvonaluk révén.
 
== Galéria ==