„Titkosítás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NEMTUDOM |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:80A:DAFA:AC96:C390:13C1:BC61 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
A '''titkosítás''' vagy '''rejtjelezés''' a [[Kriptográfia|kriptográfiának]] az az eljárása, amellyel az információt ''(nyílt szöveg)'' egy [[algoritmus]] ''(titkosító eljárás)'' segítségével olyan szöveggé alakítjuk, ami olvashatatlan olyan ember számára, aki nem rendelkezik az olvasáshoz szükséges speciális tudással, amit általában ''kulcsnak'' nevezünk. Az eredmény a titkosított információ ''(titkosított szöveg)''. Sok titkosító eljárás ''egy az egyben'' (vagy egyszerű átalakítással) használható megfejtésre is, azaz, hogy a titkosított szöveget újra olvashatóvá alakítsa.
A titkosítást régóta használja a [[Honvédség|katonaság]] és a [[kormány]]ok, hogy megkönnyítsék a titkos [[kommunikáció]]t. Napjainkban sokféle területen használják, polgári rendszerekben is. Ilyenek például a [[számítógép-hálózat]]ok, [[Internet]], [[mobiltelefon]]ok, [[Wi-Fi|vezeték nélküli hálózatok]], [[Bluetooth]] és a [[bankautomata|bankautomaták]] ([[Automated Teller Machine|ATM]]-ek).
A titkosítás bár meg tudja védeni az üzenet ''bizalmasságát'', de szükség van más technológiákra is, hogy biztosítani tudjuk az üzenet ''sérthetetlenségét'' és ''hitelességét''.
== Szimmetrikus kulcsú rejtjelezés ==
A legtöbb titkosítási módszer alapvetően ugyanazt az eljárást használja ''titkosításra'' és ''megfejtésre'' egyaránt. Ezeknél az eljárásoknál a küldőnek és a fogadónak is ismernie kell a művelethez használt kulcsot. Az ilyen módszereket ''titkos'', vagy ''szimmetrikus kulcsú titkosítás''nak, [[szimmetrikus kulcsú rejtjelezés]]nek nevezzük. Gyakran ''hagyományos titkosítás''nak is nevezik mivel az elmúlt évszázadok eszközei is mind ezen alapultak.
Gyenge pontja maga a ''kulcs'', amit el kell juttatni a címzetthez, és mind a feladónak, mind a címzettnek vigyáznia kell arra, hogy senki meg ne ismerje azt. A kulcs eljuttatását egy másik csatornán célszerű elvégezni, ami aszimmetrikus kulcsú titkosítást használ.
A szimmetrikus kulcsú titkosítás kiválóan alkalmazható olyan megoldásokban, ahol a küldés és fogadás egy helyen történik, jellemzően ilyen megoldás a [[titkosító fájlrendszer]].
== Nyilvános kulcsú rejtjelezés ==
A [[20. század]] végéig nem is tudták elképzelni a [[:Kategória:Kriptográfusok|kriptográfusok]], hogy lehetséges legyen közös [[titok]] nélkül, egy nyilvános és egy titkos kulcs segítségével biztonságosan adatokat továbbítani. A két kulcs matematikailag összefügg, de a titkos kulcsot gyakorlatilag lehetetlen előállítani a nyilvános kulcs ismeretében. A nyilvános kulcsot használó rejtjelezési eljárásokat ''aszimmetrikus kulcsú titkosítások''nak vagy ''nyílt kulcsú titkosítás''oknak, [[nyilvános kulcsú rejtjelezés]]nek is szokás nevezni. Általában nehezen megoldható matematikai problémákra alapulnak, pl. nagy számok [[prímfelbontás|prímfaktorizációja]], diszkrét [[logaritmus]].
Az ilyen rendszerek azonban igényelnek egy kulcs[[adatbázis]]t, ahol a nyilvános kulcsok kerülnek tárolásra. Ha A üzenetet akar küldeni B-nek, akkor lekéri B nyilvános kulcsát az adatbázisból, és azzal titkosítja az üzenetet, amit így csak B tud megfejteni.
Az aszimmetrikus kulcsú titkosítás lehetőséget nyújt [[digitális aláírás]] használatára is. Ilyenkor a két kulcs felcserélődik. A titkos kulccsal titkosítják az üzenetet, amit ezután csak a küldő nyilvános kulcsával lehet megfejteni. Azonban ez bárki számára elérhető, így az üzenet is megfejthető, ám ebben az esetben nem is a titkosítás volt a cél.
== Források ==
* {{Cite book | last = Buttyán | first = Levente | authorlink = Buttyán Levente | coauthors = Vajda István |title = Kriptográfia és alkalmazásai| publisher = [[Typotex]] | date = 2004 | location = | pages = | isbn = 963-9548138 | postscript = <!--none-->}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Kriptográfia]]
| |||