Főmenü megnyitása

Módosítások

1 786 bájt hozzáadva ,  5 hónappal ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 188.6.96.90 (vita) szerkesztéséről Vépi szerkesztésére
[[Fájl:Flametest--Na.swn.jpg|bélyegkép|balra|150px|A nátrium lángfestése]]
 
A nátrium puha (késsel vágható), könnyű, ezüstfehér színű, nagyon reakcióképes [[Fémek|fém]], jó elektromos vezető. Ennek a reakcióképességnek köszönhetően a természetben elemi állapotban nem, csak [[vegyület]]eiben fordul elő. Az elemi nátrium a [[Bunsen-égő]] lángjába tartva a lángot sárgára színezi. A vízbe dobott nátrium, a víz tetején gyorsan keringve, heves hidrogéngáz ([[hidrogén|H<sub>2</sub>]]) képződéssel járó reakció során (mely az [[exoterm reakció]] során fejlődő hőtől meggyullad) maró tulajdonságú nátrium-hidroxiddá alakul. A kísérlet elvégzésénél ez a heves „úszkálás” látható, ami egyébként az első csoport elemeire jellemző (a [[hidrogén]]t kivéve ).
Elhitted h találsz valamit,mXDXD
 
A legtöbb anyagnak a légkörinél nagyobb [[nyomás]]on magasabb az [[olvadáspont]]ja, mint normál [[légnyomás]] esetén. Ez azzal magyarázható, hogy az őket alkotó [[atom]]ok közelebb kerülnek egymáshoz, és kevesebb helyük marad a mozgáshoz. A nátriumnál ettől eltérő jelenség figyelhető meg. 30&nbsp;GPa nyomásnál (a légköri nyomás {{szám|300000}}-szerese) a nátrium olvadáspontja csökkenni kezd. 100&nbsp;GPa nyomásnál pedig már szobahőmérsékleten megolvad.
 
E szokatlan viselkedés egyik lehetséges magyarázata a következő: a nátrium atom külső [[elektronhéj]]án található [[elektron]] a nagy nyomás hatására a lezárt héjakon található többi elektron közelébe kerül. Ez olyan kölcsönhatásokat vált ki, melyek normál körülmények között nem játszódnak le. Amíg nagy nyomás alatt a szilárd [[halmazállapot]]ú nátrium kristályos tulajdonságokat mutat, a folyékony halmazállapotú szokatlan tulajdonságokkal rendelkezik: [[Szupravezetés|szupravezetővé]] válik.{{forráskérő}}
 
== Előfordulása, előállítása, vegyületei ==