„John Dalton” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 46.107.67.184 (vita) szerkesztéséről Iulius Aegidius szerkesztésére Címkék: Visszaállítás Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
→Az atomelmélet: Nem vette ésszre, hogy számos molekulában ugyanannak az elemnek több atomja is szerepel |
||
34. sor:
=== Az atomelmélet ===
Dalton az 1808-ban [[Jeremias Benjamin Richter]] egyenérték-törvényét fejlesztette tovább, összekapcsolva azt az atomelmélettel. Pontosította az egyenérték-törvényt és geometriai értelmezést adott neki. Kimutatta, hogy a kémiai reakciókban csak az anyagok egész adagjai vehetnek részt,<ref>Je. I. Parnov: A végtelenek keresztútján. Univerzum Könyvtár. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. p. 46.</ref> és ebből a következő megállapításokra jutott:
* 1. Minden anyag parányi részecskékből, atomokból épül fel.
* 2. Az atomokat nem lehet felépíteni vagy eloszlatni. Az atomok egységesek és oszthatatlanok.
40 ⟶ 41 sor:
* 4. Különböző elemek atomjainak tulajdonságai és tömege is különböző.
* 5. Amikor az elemek vegyületet képeznek, az atomok egész számokkal kifejezhető arányban kapcsolódnak.<ref>[http://www.sulinet.hu/tlabor/kemia/szoveg/k11.htm Sulinet.hu]</ref>
A reakcióban kölcsönösen részt vevő mennyiségek meghatározására új paramétert vezetett be: az elemek [[atomsúly]]át.
Tévesen úgy gondolta, hogy a reakciókban valamely elem egy atomja csak másik elem egy atomjával egyesülhet (mint például egy klór és egy hidrogén egy sósavvá). Nem vette ésszre, hogy számos molekulában ugyanannak az elemnek több atomja is szerepel, ezért az oxigén atomsúlyát tévesen 8-nak adta meg.<ref>Je. I. Parnov: A végtelenek keresztútján. Univerzum Könyvtár. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. p. 46.</ref>
== Jegyzetek ==
| |||