„Hágár (Biblia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
149. sor:
[[Jókai Mór]] ''Aki a szívét a homlokán hordja'' című kisregényében is többször előfordul Hágár neve. Az elbeszélés a [[szíria]]i kormányzó fiáról, Edrisz bégről szól, aki azt a tanácsot kapja egy bölcstől, hogy halott szívét a mekkai zarándoklat fogja újjáéleszteni. Az arab világban játszódó regényben elsőként a 2. fejezetben merül fel Hágár neve.<ref>[{{MEK|00800/00811/html/jokai2.htm}} Jókai Mór: Aki a szívét a homlokán hordja, 2. fejezet]</ref> Itt Tefik bej, Edrisz apja és a Szuk-eltnin-i próféta beszélgetnek. Amikor a kormányzó elmeséli a prófétának, hogy gyermeke már huszonöt éves, de mégsem érdekli egy lány sem, a bölcs azzal próbálja nyugtatni a bejt, hogy Ábrahám is hatvanévesen vette nőül Sárát. Erre a bej azzal vágott vissza, hogy közben ott volt neki Hágár is! Másodjára a 4. fejezetben fordul elő Hágár neve, amikor Edrisz már [[Mekka|Mekkában]] jár, és Hágár szenvedéseit felidézve hétszer jár a Szafa és a Marva között.<ref>[{{MEK|00800/00811/html/jokai4.htm}} Jókai Mór: Aki a szívét a homlokán hordja, 4. fejezet]</ref>
A kortárs magyar irodalomban is találkozhatunk a bibliai Hágárral. Schein Gábor [[2005]]-ben kiadott művében Ábrahám történetét meséli el gyermekeknek szóló formában. Az ''Isten nevetett'' c. füzet tulajdonképpen a bibliai történetet ismerteti.<ref>
A világirodalomban [[William Shakespeare]] ''Velencei kalmár'' című színműve tartalmaz Hágárra vonatkozó sorokat. Egészen pontosan a II. felvonás 4. jelenetének 40. sorában Shylock teszi fel a kérdést: „Mit szól az a bolond Hágárnak fia, ha?”<ref name="dict">Jeffrey, David L., ''A Dictionary of Biblical Tradition in English Literature'', Wm. B. Eerdmans Publishing, 1992, p. 326 {{ISBN|0-8028-3634-8}}</ref> Ezzel Shylock Launcelot alakjára utal, akit a száműzött Ismáellel hasonlít össze. Az egyiptomi rabszolga karaktere jelenik meg [[Daniel Defoe]] ''Moll Flanders'' című regényében is. Itt Hágár nyomora és kétségbeesése alapozza meg a bűntények alóli kibúvót.
| |||