|
== Élete és munkássága ==
Zenei tanulmányait a nápolyi ''San Pietro a Majella'' konzervatóriumban végezte. MikorAmikor 1875-ben befejezte a tanulmányait, megkezdte első operátoperája, a ''[[Chatterton (opera)|Chatterton]]'' komponálását, amely [[Thomas Chatterton]] [[angolok|angol]] [[költő]] életét dolgozza fel. Az elkészült művet egy impresszárió gondjaira bízta, aki végül becsapta őt, így Leoncavallo kávéházi zongoristaként, illetve zenetanárként volt kénytelen fenntartani magát. Zongoristaként fellépett [[Anglia|Angliában]], [[Franciaország]]ban és [[Egyiptom]]ban is. Itt az alkirály testvérének volt a házi muzsikusa, majd az egyiptomi hadsereg zenekarainak inspektora lett. Az 1882-es egyiptomi-angol háború idején csak [[Lesseps Ferdinánd]] segítségével tudta elhagyni az országot. Később egy kávéházban ismerkedett meg [[Victor Maurel]] világhírű [[bariton]]istával, aki, felismerve az ifjú tehetségét, Milánóba hívta. Milánóban a Ricordi zeneműkiadó megígérte, hogy Leoncavallo tervezett operatrilógiájának első részét, az ''I Medici''t megjelenteti, később azonban nem tartotta be az ígéretet. Az opera a bemutatón megbukott.
A zenei világban a ''[[Pagliacci]]''
A zenei világban a [[Pagliacci]] (Bajazzók) opera írásamegírása után lett ismert. A művet fél év leforgása alatt írtakomponálta meg, majd a Sonzogno Kiadóhoz fordult, akiamely megvette a partitúrát. Az operát 1892. május 17-én, [[Arturo Toscanini|Toscanini]] vezényletével mutatták be Milánóban a ''Teatro del Verme'' színházban. Ezt a sikert későbbi operáival megközelíteni sem tudta.
1897-ben megzenésítette [[Giacomo Puccini|Puccini]] ''[[Bohémélet]]''ének librettóját, azonban vetélytársával szemben alulmaradt. 1900-ban elkészült a ''Zaza'' operájával, és a pagliacci''Pagliacci'' sikerének köszönhetően sikerült színrevinnieszínre avinnie korábbi műveit, a Chattertont''Chatterton''t és a Medicieket''Mediciek''et. Mindkét operaMindkettő megbukott, azonban [[II. Vilmos német császár]], aaz Mediciutóbbi darabrévén folytán felfigyelt a tehetséges szerzőre, és anyagilag támogatta ''A berlini Roland'' megírásában. Az opera mérsékelt sikert ért el [[Németország]]ban. Az elkövetkező években írt még vagy tíz művet, azonban egyik sem bizonyult sikeresnek.
Leoncavallo zenéjét [[Pietro Mascagni|Mascagni]] [[Parasztbecsület (opera)|Parasztbecsület]]e mellett az úgynevezett [[Verizmus|verista irányzat]], a „verisimo” alapművének tekinti a zenetörténet.
|
