„I. Mátyás magyar király” változatai közötti eltérés

Apja [[Hunyadi János]] erdélyi vajda, majd magyar kormányzó, anyja magyar köznemesi család lánya, [[Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)|Szilágyi Erzsébet]]. Bár '''1458-tól uralkodott''', királlyá [[koronázás]]ára [[Székesfehérvár]]ott csak 1464-ben került sor. '''[[Csehország uralkodóinak listája|Cseh királlyá]] 1469-ben, [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája#Ausztria főhercegei (1457 – 1564)|Ausztria főhercegévé]] 1486-ban választották'''. A magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tartja számon, akinek emlékét sok [[Mátyás király (néprajz)|népmese és monda]] őrzi. Mátyás nevének népszerű díszítő jelzője ''([[epitheton ornans]]a)'' az ''Igazságos''. A szakirodalom és a [[köznyelv]] egyaránt leginkább sorszám nélkül, egyszerűen ''Mátyás királynak'' nevezi.

1442 tavaszán [[Hunyadi János]] vajda [[Erdély]]ben tartózkodott, május 28-án például [[Szászhermány]]ból küldött egy levelet. A jelek szerint vele volt felesége, Horogszegi [[Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)|Szilágyi Erzsébet]] is, aki kilenc hónappal később, '''1443. február 23-án [[Kolozsvár]]ott megszülte második fiát, Mátyást.''' A kisgyermek neveléséről elsősorban anyja gondoskodott, mivel apját a politika és a háborúk foglalták le. Szilágyi Erzsébet a politikában – kivéve a férje halála és a fia királlyá választása közti időszakot – alig vett részt, viszont a hatalmas Hunyadi-birtokok gazdálkodását személyesen irányította.{{refhely|Kubinyi 2001|19. o.|azonos=K19}}

A felcseperedő '''Mátyás neveltetésében Hunyadi János már aktívan részt vett'''. Az ország egyik legfőbb méltóságaként az átlagos nemesi nevelésnél és saját szerény képzettségénél jóval többet nyújtott fiának. A korabeli magas gyermekhalandóság körülményei között arra is gondolnia kellett, hogy László fia halála esetén Mátyásra hárulhat a család irányításának és további felemelésének terhe. Hunyadi János külföldi útjain megfigyelhette a művelt nagyúri családok életét, és láthatóan ennek megfelelő igazi korabeli ismereteket akart adni fiainak, azaz a katonáskodás mellett nyelvtudást, valamint az akkori általános műveltség alapjait is elsajátították.{{refhely|azonos=K19}}

A katonai kiképzését bizonyára apja is felügyelte; a későbbi feljegyzések szerint '''Mátyás korán jártasságot''' szerzett a korabeli [[hadművészet]]ekben, fizikailag is jól szerepelt és képes volt akár egy folyót is átúszni.{{refhely|azonos=K19}} Első tanítója [[Szánoki Gergely]] lengyel [[humanizmus|humanista]] lehetett, aki [[I. Ulászló magyar király]] nevelőjeként került Magyarhonba. A király halála után, 1444-ben vette át a Hunyadi fiúk, illetve akkor még csak László tanítását. Azonban már 1451-ben, Mátyás nyolcéves korában elhagyta az országot, mert [[lviv|ilyvói]] érsek lett. Széles körben feltételezik, hogy [[Vitéz János]], Hunyadi fő tanácsadóinak egyike is Mátyás nevelője lehetett, de a püspök egyházi és politikai feladatai valószínűtlenné teszik tényleges nevelői szerepét.{{refhely|Kubinyi 2001|20. o.|azonos=K20}}

Mátyás humanista nevelőitől mindenesetre a korban szokatlanul széles körű ismereteket szerzett, többek között az [[egyházjog|egyház-]] és államjog, [[művészet]]ek területén. '''Kitűnően megtanult [[latin nyelv|latinul]], beszélt [[német nyelv|németül]], [[cseh nyelv|csehül]] vagy valamely szláv nyelven, valószínűleg [[román nyelv|románul]] is.{{refhely|azonos=K20}}'''

A későbbi király még 12 éves sem volt, amikor a kor szokásainak megfelelően apja már menyasszonyt szerzett számára. '''Hunyadi János és [[Cillei Ulrik]] megegyeztek, hogy Mátyás feleségül veszi majd az akkor 10 éves Cillei Erzsébetet''', a hatalmas Cillei-vagyon egyedüli várományosát. A tervezett házasság előnyös rokoni-politikai kapcsolatokkal is kecsegtetett. Cillei [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádor unokaöccse, [[Brankovics György szerb despota]] veje volt. A kor szokásainak megfelelően Erzsébet a jövendőbelije családjához költözött, míg Mátyás a királyi udvarba került, gyakorlatilag túszként. Az esküvőre végül Cillei Erzsébet halála miatt nem kerülhetett sor.{{refhely|E. Kovács 2008|28. o.}}

'''Hunyadi János 1456-os halála''' után '''László''' állt az '''ország akkor legnagyobb hatalmú családja, a [[Hunyadi-család]] élére''' ,és azonnal súlyos '''konfliktusba keveredett [[V. László magyar király|V. László királlyal]]''' és az ellenlábas főúri családokkal. A vitában Hunyadi László híveivel hatalmába kerítette és '''meggyilkolta [[Cillei Ulrik]]ot,''' '''majd megeskette a királyt, hogy emiatt nem fog bosszút állni.''' Néhány hónap múlva azonban a '''király, [[Garai László (nádor)|Garai László]] és [[Újlaki Miklós]] főurak és híveik segítségével csapdát állítottak''' a Hunyadi testvéreknek. Rávették '''Lászlót, hívja 14 éves öccsét a fővárosba'''. Bár apjuk annak idején meghagyta fiainak, hogy együtt soha se tartózkodjanak a király udvarában, és az utazást Szilágyi Erzsébet is ellenezte, Mátyás engedelmeskedett bátyjának. A '''király 1457. március 14-én letartóztatta a két Hunyadi fivért''' és a híveiket. '''Március 16-án kivégezték Hunyadi Lászlót''', Mátyást pedig a király előbb bécsi, majd prágai udvarába vitte fogolyként. '''A 14 éves Mátyás tíz hónapot töltött külföldi fogságban'''. A Hunyadi család elleni támadás során azonban az összeesküvők nem vették figyelembe azt, hogy ellenfeleik vagyona és kipróbált hadereje érintetlen maradt. '''[[Szilágyi Mihály]] és Szilágyi Erzsébet megszervezték az ellenállást és csaknem egész Erdélyt elfoglalták,''' annak ellenére, hogy Mátyás túsz volt a király kezében. 1457 vége felé patthelyzet állt elő és fegyverszünetet lehetett kötni. '''A 17 éves V. László azonban 1457. november 23-án váratlanul elhunyt''' Prágában, valószínűleg [[leukémia|leukémiában]].<ref>Herbert Ullrich: ''Schädel-Schicksale historischer Persönlichkeiten'', 2004, {{ISBN|978-3899370553}}, S. 279ff.</ref> Ezzel új helyzet állt elő.{{refhely|Kubinyi 2001|21-24. o.}}