„Budapesti Corvinus Egyetem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
==Története==
Az intézmény jogelődje az
Az [[1948]]. évi LVII. törvénnyel<ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8339 |title=1948. évi LVII. törvény a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítéséről |accessdate=2010-12-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090301193736/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8339 |archivedate=2009-03-01 }}</ref> hozták létre önálló universitasként a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet, ami [[1953]]. [[március 14.]]-én<ref>{{CitPer|szerző= |cím= A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1953. évi 3. számú törvényerejű rendelete a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem elnevezéséről. |alcím= |periodika=[[Magyar Közlöny]] |év=1953 |hónap=03 |nap=16 |oldal=69 |évfolyam= |szám=8 }}</ref> [[Karl Marx|Marx Károly]] nevét vette fel. Többszöri átszervezés után [[1990]]-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nevet viselte.
52. sor:
{|
| valign="top" width="40%" |
* 2016–
* 2012–2016 [[Rostoványi Zsolt]]
* 2003–2011 [[Mészáros Tamás (közgazdász)|Mészáros Tamás]]
73. sor:
==Az Egyetem központi épülete==
A Közgáz Campus és egyben az Egyetem főépülete a főváros pesti oldalán, a Dunával és a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]]mel szemben található. A neoreneszánsz épületet [[Ybl Miklós]] tervei alapján építették és [[1874]]. [[május 1.|május 1-jén]] adták át, a 9500 négyzetméter alapterületű épület a vámhivatalnak, a pesti pénzügyigazgatóságnak, a központi árüzleti és a bányatermék igazgatóságnak adott otthont. A Fővámpalota egészen a második világháborúig fontos vámházként funkcionált. A mellette található és szintén az Egyetem részét képező, [[1890]]-ben átadott Sóház a főépületet kiszolgáló irodáknak adott otthont.
Átadásakor: "a kétemeletes palotában három belső udvart, közel 290 hivatali helyiséget, több mint 30 konyhát és közel 140 lakószobát alakítottak ki – amit például a külföldről érkező vámügyi szakértők is használtak." (...) "A vámolandó árut vasúti szerelvényen szállították az épületbe, ezért a földszintet teljes hosszúságában sínek szelték át", egy 146 méter hosszú vágány révén. "Építésekor átlagosan heti 30 szállítmány fogadásával számoltak, a megmérendő árukkal megpakolt vasúti kocsikat húzó mozdony megfordítására Ganz gyártmányú fordítókorongot helyeztek el a palotában." (...) "A pincében a kazánház, a mosókonyha és a fáspincék mellett öt nagy raktár kapott helyet, ezekhez négy, zsilippel lezárható alagút is vezetett a Duna felől – melyeket 1941-ben befalaztak. Szintén a folyó felől érkező áruforgalom miatt volt szükség az alsó rakpartra nyíló kapuk kialakítására."<ref>http://www.octogon.hu/epiteszet/mozdony-a-fovampalotaban/</ref>
A háború utolsó évében az épület igen súlyos sérüléseket szenvedett. Erős falazata és a Ferenc József híd melletti elhelyezkedése miatt mind a német, mind pedig a szovjet katonák fontos támpontnak használták. Az épület köré légvédelmi és harckocsi-elhárító lövegeket telepítettek.
| |||