„Budapesti Corvinus Egyetem” változatai közötti eltérés

 

A 170 méter hosszú és 56 méter széles palota négy (3 fő és 1 hátsó) homlokzatát összesen 22 alkotás díszíti, [[Sommer Ágost]] allegorikus szobrai.<ref>https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/4431/august-sommer.html</ref> "A három udvarból négy nagy előadótermet és egy háromezer személy befogadására alkalmas, üvegtetős aulát alakítottak ki – a percek alatt függönnyel besötétíthető tetőnek köszönhetően az aula kiváló volt filmvetítésekre is. Az 500 fős előadótermek mellett 10 darab száz személyes tanterem, 35 szemináriumterem, tornaterem és könyvtár várta a diákokat." (...) "A zsibongóban büfé, az alagsorban napi kétszeri menü biztosította a diákok étkezését – mellette tekepálya és céllövőterem szolgálta a kikapcsolódást."<ref>http://www.octogon.hu/epiteszet/mozdony-a-fovampalotaban/</ref>

 

A Fővámpalota egészen a második világháborúig fontos vámházként funkcionált. A mellette található és szintén az Egyetem részét képező, [[1890]]-ben átadott Sóház a főépületet kiszolgáló irodáknak adott otthont. A 2. világháború utolsó évében az épület igen súlyos sérüléseket szenvedett. Erős falazata és a Ferenc József híd melletti elhelyezkedése miatt mind a német, mind pedig a szovjet katonák fontos támpontnak használták. Az épület köré légvédelmi és harckocsi-elhárító lövegeket telepítettek.

 

Az újjáépítés szinte reménytelennek látszott, volt olyan vélemény is, hogy belekezdeni sem érdemes, ám [[1948]]-ban eldőlt, hogy az épület fog otthont adni az akkor önállóvá vált Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemnek. Az Egyetem az [[1950]]/[[1951|51]]. tanévben vehette birtokba új központi épületét. Ezt követően létesült [[1952]]-ben a pinceszinten található egyetemi menza. [[1953]]-ban lifteket szereltek be, [[1957]]-ben a földszinten laboratóriumot, [[1963]]-ban pedig számítóközpontot. Utóbbit [[1970]]-ben Makk Károly tervei szerint alakították át.