„Budapesti Corvinus Egyetem” változatai közötti eltérés

A Közgáz Campus és egyben az Egyetem főépülete a főváros pesti oldalán, a Dunával és a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]]mel szemben található. A neoreneszánsz épületet, egykoron a Fővámpalotát ("központi fővámhivatal palotája") [[Ybl Miklós]] tervei alapján építették 1870 nyarától, és [[1874]]. [[május 1.|május 1-jén]] adták át. A 9500 négyzetméter alapterületű épület a vámhivatalnak, a pesti pénzügyigazgatóságnak, a központi árüzleti és a bányatermék-igazgatóságnak adott otthont.

 

 

Átadásakor "a kétemeletes palotában három belső udvart, közel 290 hivatali helyiséget, több mint 30 konyhát és közel 140 lakószobát alakítottak ki – amit például a külföldről érkező vámügyi szakértők is használtak." (...) "A vámolandó árut vasúti szerelvényen szállították az épületbe, ezért a földszintet teljes hosszúságában sínek szelték át", egy 146 méter hosszú vágány révén. "Építésekor átlagosan heti 30 szállítmány fogadásával számoltak, a megmérendő árukkal megpakolt vasúti kocsikat húzó mozdony megfordítására Ganz gyártmányú fordítókorongot helyeztek el a palotában." (...) "A pincében a kazánház, a mosókonyha és a fáspincék mellett öt nagy raktár kapott helyet, ezekhez négy, zsilippel lezárható alagút is vezetett a Duna felől – melyeket 1941-ben befalaztak. Szintén a folyó felől érkező áruforgalom miatt volt szükség az alsó rakpartra nyíló kapuk kialakítására."<ref>http://www.octogon.hu/epiteszet/mozdony-a-fovampalotaban/</ref>

 

"Ybl állandó nehézségekkel küzdött az állandó újabb igények miatt, így az épület folyamatos áttervezésére volt szükség, nem meglepő, hogy az építkezés költsége az előirányzott összeget jóval meghaladta. Az épületbe a Dunáról alagúton át lehetett csónakkal bejutni, ezt a csatornát árvíz idején zsilipelni lehetett. (...) A vasút is bemehetett az épületbe, a mozdony részére forgózsámoly volt beépítve, s az épület és a Duna között egy sínpárat is kiépítettek. Úgy tervezték, hogy a Tábori kórház táján építendő Duna-híd lehetővé teszi majd a budai és pesti indóházak, valamint a Fővámház vasúti összekötését."<ref>http://www.ferencvaros.hu/index0.php?name=hir_140516_fvp</ref>

 

A korabeli beszámoló szerint – az akkor még külvárosi területnek számító Sóház téren – felépülő palota a környék fejlődését is nagymértékben elősegítette, hisz a "minden ízében emlékszerű jelleggel bíró óriás épület, ha egyszer készen áll, s ha a közvetlenül eléje tervezett híd is megvalósuland, Pest ez egész részét újjá fogja teremteni. A magán-építkezéseknek már eddig is jótékony lendületet adott a város e részén,s az építkezés haladásával, előreláthatólag, négyzetes arányban fog növekedni." (A tervezett [[Szabadság híd|Ferencz József-híd]] átadására csak 1896-ban került sor.)

 

 

[[Fájl:Fortepan 5805.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|A Fővámház háborús károk, belövések miatt romos épülete 1945-ben (Fortepan 5805)]]