„A Dél-afrikai Köztársaság történelme” változatai közötti eltérés

a
 
[[Fájl:Homelands.png|right|300px|thumb|A dél-afrikai bantusztánok]]
Miután a volt afrikai gyarmatok egymás után nyerték el függetlenségüket, hevesen támadták a rasszista Dél-Afrikát. A kormány, melynek élén 1958 óta Verwoerd állt, népszavazást rendezett, amelyen csak a fehérek vehettek részt. A népszavazás igen csekély többséggel a köztársaságiNagy-Britanniával fennálló perszonálunió, azaz [[II. Erzsébet]] királynő dél-afrikai államfősége helyett a köztársaság államformabevezetése mellett döntött. Ennek következményeként a Dél-afrikai Unió 1961. január 31-vel kilépett a Nemzetközösségből és megszűnt, ugyanakkor felvette a ''Dél-afrikai Köztársaság'' nevet.
1963-ban megkezdték a bantusztánok felállítását. Az apartheid szorgalmazóinak az volt a céljuk, hogy egy olyan, fehérek uralta Dél-Afrikát hozzanak létre, ahol szinte egyetlen fekete sem tarthat igényt állampolgárságra. Ezt olyan rendszer alapján kívánták elérni, amelyben gúnyosan „bantusztánoknak” nevezett etnikai alapú rezervációkat, úgynevezett törzsi [[homeland]]eket alakítottak ki. Amikor a feketéket a „fehérek” számára fenntartott városokból és egyéb területekről elköltöztették, a megfelelő homelandben telepítették le őket, amelyeknek jogilag polgárai voltak. A homelandek megfelelő időben folyamodványt nyújthattak be a dél-afrikai kormányhoz, amelyben autonómia megadását kérhették, hogy végül „függetlenséget” nyerhessenek. A homelandeket munkaerőforrásnak tekintették, és a kormány külön koncessziókat nyújtott „határ menti ipari létesítmények” céljára – olyan érdekeltségeknek, amelyek hajlandók voltak gyáraikat vagy a homelandek területére vagy azok határaihoz közel telepíteni. A feketéknek összetett követelményrendszernek kellett megfelelniük, ha a homelandeken kívüli városok valamelyikében akartak letelepedni, a legtöbben szerződéses munkát vállaltak, így lakhatási joguk attól függött, hogy rendelkeznek-e – rendesen évente megújítandó – érvényes munkaszerződéssel.
A széles körű ellenállás leküzdésére 1963 novemberében választásokat tartottak az első bantusztán-államban, Transkeiben, amelynek Kaizer Matanzima lett a miniszterelnöke. 1994-ig, az apartheid rendszer összeomlásáig tíz bantusztán jött létre, melyek közül négy – ''Bophuthatswana'', ''Transkei'', ''Ciskei'' és ''Venda'' - vált „függetlenné”, jóllehet ezt a függetlenséget saját vezetőiken kívül csak a Dél-afrikai Köztársaság ismerte el.