„Nap” változatai közötti eltérés

Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. De nem minden újholdkor, hanem csak akkor, ha a Föld körüli pálya leszálló, vagy felszálló csomópontjában van éppen újholdkor a Hold. (A holdpálya nagyjából 5°-os szöget zár be az ekliptikával, azaz a Hold hol kissé a Földet a Nappal összekötő képzeletbeli vonal felett, hol pedig alatta van. Amikor a Hold átszeli e vonalat (vagy legalábbis a közelébe kerül) – ezek a fel- ill. leszálló csomópontok –, akkor figyelhető meg a napfogyatkozás). A Hold átmérője 400-szor kisebb a Napénál, ám 400-szor közelebb is van, ez okozza, hogy a Nap és a Hold látszólagos átmérője közel azonos, így amikor megfelelő helyzetbe kerülnek az égitestek, akkor a Hold teljesen képes eltakarni a Napot. Teljes napfogyatkozás idején figyelhető meg a [[Nap#Korona|napkorona]] (a Nap több millió fokosra hevült külső légköre), valamint a napkorong szélén éppen zajló napkitörések, [[protuberancia|protuberanciák]].<ref>{{cite web|url=http://www.pasztorvolgyi.sulinet.hu/zsolt/klte/napfogyatkozas.html|title=Napfogyatkozás|author=|language=magyar|publisher=Sulinet|accessdate=2010-08-26|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100216182836/http://www.pasztorvolgyi.sulinet.hu/zsolt/klte/napfogyatkozas.html|archivedate=2010-02-16}}</ref><ref name="fogyatkozás">{{cite web|url=http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer/naphfogy.htm|title=Nap- és holdfogyatkozás|author=|language=magyar|publisher=Szegedi Tudományegyetem|accessdate=2010-08-26|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100128061910/http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer/naphfogy.htm#|archivedate=2010-01-28}}</ref>