„Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 88.132.173.41 (vita) szerkesztéséről 188.142.164.120 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
21. sor:
A szakadást Lenin "[[demokratikus centralizmus]]ról" vallott nézetei okozták, illetve ragaszkodása ahhoz, hogy a párt álljon hivatásos forradalmárokból, korlátozva a tagfelvételt, miközben a mensevikek nyílt pártot akartak. Sok történész szerint ideológiai nézeteltérések is hozzájárultak a szakadáshoz: a bolsevikokat "forradalmi", a mensevikeket pedig "történelmi" marxistáknak tartják abban az értelemben, hogy az előbbiek majdnem azonnali proletárforradalmat akartak, az utóbbiak szerint azonban Oroszországban erre még nem érett meg az idő. A mensevikek Marx tanait inkább szó szerint értelmezve arra számítottak, hogy a [[proletárforradalom|proletárforradalmat]] meg kell előznie a [[polgári forradalom]]nak. Bár a két csoport kibékítésére sok kísérlet történt, a szakadást nem sikerült visszafordítani.
 
Az [[1905]] végén tartott összoroszországi kongresszuson már [[Joszif Visszarionovics Sztálin]] is részt vett, és itt találkozott először Leninnel. A vitában, Leninnel ellentétben, elutasította, hogy a párt vegyen részt a majdani parlamenti munkában, ehelyett harci osztagok szervezését ajánlotta. [https://web.archive.org/web/20150510161848/http://www.historia.hu/archivum/2003/0303biro.htm]
 
[[Fájl:Mensevikii.jpg|bélyegkép|balra|250px| Mensevikek Stockholmban 1917 májusában (Pavel Akszelrod, Julij Martov és Alekszandr Martinov)]]