„Középkori filozófia” változatai közötti eltérés

A kora középkori filozófia időbeli határainak meghatározását máig viták övezik,<ref name=Gracia2003/> az elfogadott elmélet szerint [[Hippói Szent Ágoston]] (354–430) élete és a skolasztikus időszak 11. század végi kezdete közé tehető. A korai keresztény gondolkodás gyakran [[Misztika|misztikus]]nak és ösztönösnek mondható, amely kevésbé bízott a logikus érvelésben. Ez a világ jóval inkább [[Platón]]éra hasonlított, mint a rendszerezetten gondolkozó Arisztotelészére. Szent Ágoston [[Anicius Manlius Severinus Boethius|Boethius]]-szal együtt volt legnagyobb hatással a középkori filozófia fejlődésére. Az előbbit a legnagyobb [[egyházatya|egyházatyának]] tartják, aki olyan [[korai újkor|kora újkori]] filozófusok gondolkodására hatott, mint [[René Descartes]].<ref name=Hyman1967>{{cite book |last1=Hyman |first1=J. |last2=Walsh |first2=J.J. |title=Philosophy in the Middle Ages: The Christian, Islamic, and Jewish Traditions |location=New York |publisher=Harper & Row |date=1967 |oclc=370638}}</ref> Boethius (480 körül–524) élete folyamán megkísérelte lefordítani Platón és Arisztotelész összes munkáját [[latin nyelv]]re, ebből számosat sikerült is, köztük Arisztotelész [[Hermeneutika (Arisztotelész)|Hermeneutikáját]] és a [[Kategóriák (Arisztotelész)|Kategóriák]] című művét, továbbá ő az eddig megszokott szövegkísérő helyett fejezetkénti kommentárt alkalmazott.<ref>[[Szántó Konrád]]: A katolikus egyház története I. Ecclesia, Budapest, 1987, 239. old.</ref>

 

Viszont több iskolát (főleg [[I. Károly frank császár|I. Károly]] idejében), vitát és neves filozófusokat (pl. [[Johannes Scotus Erigena|Erigena]] és [[Avicenna]]) köszönhetünk, továbbá ez a korszak alapozta meg a skolasztikus időszakot.