„Járóka Sándor (prímás, 1922–1984)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a A Népművészet (Ifjú) Mestere díj (WP:BÜ), apróbb javítások
21. sor:
| honlap =
}}
Idősebb '''Járóka Sándor''' ([[Kisvárda]], [[1922]]. [[február 16.]] – [[Budapest]], [[1984]]. [[április 11.]]) [[prímás]], zenekarvezető, a [[A Népművészet Mestere díj|Népművészet Mestere]] ([[1955]]). [[Járóka Sándor (prímás, 1954–2007)|Ifjabb Járóka Sándor]] cigányprímás édesapja.
 
== Életpályája ==
 
[[Kép:Járóka Sándor sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Járóka Sándor és [[Járóka Sándor (prímás, 1954–2007)|fiának]] sírja [[Budapest]]en. [[Új köztemető]]: 32/1-1-1.]]
[[1932]]-től az [[aranyos]]i [[Rajkó Művészegyüttes|Rajkó Zenekar]] egyik vezető prímása. [[1947]]-ben megalakította saját együttesét. [[1952]]-től a [[Belügyminisztérium]] Művészegyüttesének népi zenekarát vezette, az együttessel az egész világot bejárta. A színpadi sikerek után a közönséggel való közvetlen kapcsolatra vágyott, s úgy érezte, ezt csak a jó vendéglátóhely adhatja meg. Szavai szerint a cigányzenész ne arra legyen büszke, hogy koncertezni tud, hanem arra, ha mindenkihez meg tudja találni az utat hegedűjével. [[1958]]-ban új zenekart alakított s később ezzel nyitotta meg kapuit az újjáépített [[Fortuna étterem]], híre járt, hogy nem lehet olyan nótát kérni tőle, amit ne tudna eljátszani.
 
[[1971]]-ben hathetes amerikai körutat tett héttagú együttesével, ahol [[Karády Katalin]] és [[Svéd Sándor]] is énekelt zenekarával. [[1976]]-ban hat hónapig [[Detroit]]ban, az akkor megnyílt [[Budapest étterem]]ben muzsikált, [[1978]]-ban ugyanott a [[Magyar Falu étterem]] is az ő zenekarával nyílt meg. Királyok és államfők tapsolták meg, hegedült [[Richard Nixon]] amerikai elnöknek és [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Hruscsov]] szovjet pártfőtitkárnak is, Amerikában cigánykirállyá is koronázták.
 
Közszeretetnek és tiszteletnek örvendő prímás volt, soha nem veszekedett senkivel, derűs szóval is célt ért. Csak a zenével akart érvényesülni, soha nem törtetett, megesett, hogy munka nélkül volt, de akkor sem alkudott meg. Három nyelven - angolul, oroszul és németül - beszélt, figyelemmel kísérte a világ változását, de a zenében nem akart újítani. Hitvallása az volt: a cigányzenész ne akarjon kibújni a bőréből, azzal ajándékozza meg az embereket, amit ősei összegyűjtöttek, és ő hegedűjével átadhat. Mint zeneszerző is sikeres volt, legismertebb szerzeményei: Holdfény Szerenád és a Táncoló ujjak. Számos magyar filmben is szerepelt mint pl: A Pirosbetűs hétköznapok és a Lila Ákác.
50. sor:
 
{{Portál|Zene}}
 
{{DEFAULTSORT:Járóka Sándor 1922}}
[[Kategória:1922-ben született személyek]]