„Objektumorientált programozás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
a hibák javítása AWB |
||
4. sor:
| title = Object-Oriented Simulation of systems with sophisticated control
| publisher = International Journal of General Systems
| year = 2011 | pages = 313–343}}</ref><ref>{{Cite book|last=Lewis|first=John|last2=Loftus|first2= William|title=Java Software Solutions Foundations of Programming Design 6th ed|publisher=Pearson Education Inc.|year=2008|isbn=0-321-53205-8}}, section 1.6 "Object-Oriented Programming"</ref> A legtöbb objektumorientált nyelv osztály alapú, azaz az objektumok osztályok példányai, és típusuk az osztály.
Például egy hétköznapi fogalom, a ''„kutya”'' felfogható egy osztály (a kutyák osztálya) tagjaként, annak egyik objektumaként. Minden kutya objektum rendelkezik a kutyákra jellemző tulajdonságokkal (például szőrszín, méret stb.) és cselekvési képességekkel (például futás, ugatás).
A legtöbb széles körben alkalmazott nyelv többek között az objektumorientált programozást is támogatja, tipikusan az imperatív, procedurális programozással együtt. A legfontosabb objektumorientált nyelvek: [[Java (programozási nyelv)|Java]], [[C++]], [[C Sharp|C#]], [[Python (programozási nyelv)|Python]], [[PHP]], [[Ruby (programozási nyelv)|Ruby]], [[Perl (programozási nyelv)|Perl]], [[Object Pascal (programozási nyelv)|Object Pascal]], [[Objective-C]], [[Dart (programozási nyelv)|Dart]], [[Swift (programozási nyelv)|Swift]], [[Scala (programozási nyelv)|Scala]], [[Common Lisp]], és [[Smalltalk (programozási nyelv)|Smalltalk]].
21. sor:
===Hasonlóság a szekvenciális nyelvekkel===
* Kevés fajta beépített típushoz tartozó változókban tárolnak információt. Ezek lehetnek egész, lebegőpontos típusok, lehetnek karaktertípusok; adatszerkezetek, mint stringek vagy tömbök, listák, hashtáblák, vagy pointerek.
* Függvények és eljárások, rutinok, szubrutinok, metódusok, amelyek műveleteket végeznek bemenő paramétereiken, és visszaadhatnak értékeket. A modern programozási nyelvek struktuált vezérlési szerkezeteket tartalmaznak, mint feltételes szerkezetek és ciklusok.
A moduláris programozás támogatja a változók, függvények és eljárások csoportosítását szervezési célokkal. A névterek használata elkülöníti a különböző modulokban levő azonos nevű változókat, függvényeket, eljárásokat.
38. sor:
* Példánymetódusok: példány szintű metódusok, hozzáférnek az adott példány összes adatához és metódusához, és paramétereik is lehetnek.
Az objektumok hozzáférhetők változókként, de belső szerkezetük van. Absztrakciós szintet adnak, ami elválatsztja a belső és a külső kódot. A külső kód az objektum kliense, ami kérheti bizonyos metódusok végrehajtását az objektumtól, írhatja, olvashatja annak változóit. Sok nyelvben a példányokat közvetve, pointerekkel kezelik; maga az objektum a heapen vagy a stacken van.
Az objektumokat az osztályban definiált speciális metódus, konstruktor hozza létre. A program több példányt is létrehozhat egy osztályból, amelyek egymástól függetlenül működnek; így a program ugyanazokat a műveleteket végezheti különböző adathalmazokon.
Az osztályokat használó objektumorientált programozást osztály alapú programozásnak is nevezik, míg a prototípus alapú programozásban nincsenek osztályok. Emiatt analóg, de szignifikánsan különböző terminológiát használnak az objektum és példány definiálására.
Egyes nyelvekben további kombinációs lehetőségek is vannak, mint vonások és mixinek.
50. sor:
Prototípus alapú nyelvekben az objektumok elsődleges entitások. Osztályok nincsenek. Ehelyett az objektumoknak prototípusuk van, amit prototípus hivatkozással tartanak számon. Egy objektumnak egy prototípusa lehet. Egy objektum akkor hozható létre, ha már létezik a prototípusa. Ha például az apple és orange alapvetően gyümölcsök, akkor van egy közös fruit prototípusuk. Maga a gyümölcs nem lép fel külön nyelvi elemként, de ekvivalenciaosztályként lehet gondolni rá: azok az objektumok, amelyeknek prototípusa a fruit. A prototípus delegálja adattagjait és metódusait az általa definiált ekvivalenciaosztálynak, de az egyedileg birtokolt attribútumait és metódusait nem. Így például lehet, hogy az alma nem örökli a cukortartalmat. Szemben az osztály alapú objektumorientációval, a prototípusokkal csak egyszeres öröklődés valósítható meg.
===Dinamikus kötés és üzenetátadás===
Nem a kliens, hanem az objektum feladata megválasztani, hogyan reagáljon egy metódushívásra. Ezt tipikusan futás időben végzi el, és a metódushívást a hozzá társított táblából választja ki. Ez dinamikus kötés néven ismert, és megkülönbözteti az objektumot az absztrakt adattípustól és a modultól, amelyek rögzített megvalósítással bírnak minden példány számára. Ha a metódus kiválasztásába beleszól a többi paraméter, akkor többszörös kötésről van szó (lásd kettős metódus, multimetódus, többszörös metódus).
A metódushívást tekintik üzenetátadásnak is, ahol a kliens a kötésben részt vevő objektumnak küld üzenetet.
66. sor:
Több programozási nyelv is megengedi a többszörös öröklődést, azonban a felülírással együtt ez a káró problémához vezet. Ez megoldható azzal, hogy a programozó explicit megjelöli, hogy most melyik öröklött metódust használja. Más nyelvek (például Java, C#, Ruby) megtiltják a megvalósítások több úton való öröklését, csak az absztrakt szerkezet öröklődhet többszörösen, ami interfészekkel valósítható meg. Egy osztály több interfészt is megvalósíthat. A mixinek olyan osztályok, amelyekből való öröklés nem valósít meg is-a kapcsolatot. Például az UnicodeConversionMixin nyújthat egy unicode_to_ascii() metódust a unicode szöveg ascii-re való konvertálásához, ezt felhasználhatja a FileReader (fájlolvasó) és a WebPageScraper, amelyeknek ettől nem lesz közös szülőjük.
Az absztrakt osztályok nem példányosíthatók közvetlenül, hanem csak közvetve, konkrét leszármazottaik által. Egy absztrakt osztály tartalmazhat megvalósítást is, de egyes részleteket leszármazottaira hagy (lásd sablon programtervezési minta).
Egyes nyelvekben, mint a Java és a C# megtiltható a leszármazás egyes osztályokból (Javában final, C#-ban sealed a kulcsszó). Visual Basicben a leszármazási lánc egyetlen fájlra korlátozható. C#-ban megtiltható a metódusok felülírása illetve elfedése. Ezek a tiltások nem alkalmazhatók absztrakt osztályokra, illetve metódusokra.
74. sor:
Azokban a nyelvekben, amelyek támogatják a nyílt rekurziót, a metódusok hívhatják az azonos objektum metódusait. Az objektum hivatkozható self vagy this pointerrel. Ez a változó késő kötésű, ami lehetővé teszi, hogy az adott osztályban definiált metódus helyett egy leszármazott osztályban felülírt metódus hívódjon meg.
=== Interfészek ===
Az [[interfész]]ek tulajdonképpen absztrakt osztályok. Nem tartalmazhatnak megvalósítási részleteket, csak előírhatják bizonyos metódusok jelenlétét, illetve konstansokat definiálhatnak. Olyan nyelvekben, ahol nincs a megvalósítások többszörös öröklődése, interfészekkel érhető el a többszörös öröklés korlátozott formája. A káró problémára rendszerint az összeolvasztás a megoldás; ha több interfész is előírja ugyanazt a metódust, akkor ugyanazzal a metódussal megvalósítható. C#-ban van lehetőség arra is, hogy a különböző interfészek által megadott ugyanolyan nevű és szignatúrájú metódusokat külön-külön lehessen megvalósítani.
Nagyobb projektekben interfészek fejezik ki a kliensek elvárásait az objektumokkal szemben. Amellett, hogy a kliens biztos lehet abban, hogy az objektum rendelkezik az interfészben előírt metódusokkal, elvárhat csak egy adott interfészű objektumot ahelyett, hogy meghatározná a pontos osztályt. Ez megkönnyíti a megvalósítások és az objektumok cseréjét. Amellett, hogy az objektum megvalósít egy interfészt, még lehetnek további tagjai is, amikről azonban a kliensek nem tudnak, mivel az interfész nem garantálja. Az interfész egy szerződést ad meg az objektum és kliensei között.
80. sor:
==Kódpéldák==
===Osztálydefiníció===
Üres osztály:
<source lang="cpp">class A {}; // A egy üres osztály definíciója
189. sor:
A könyvben szereplő minták:
* [[Létrehozási minta|Létrehozási minták]] (5): [[Gyártó metódus programtervezési minta]], [[Absztrakt gyár programtervezési minta]], [[Egyke programtervezési minta]], [[Építő programtervezési minta]], [[Prototípus programtervezési minta]]
* [[Szerkezeti minta|Szerkezeti minták]] (7): [[Illesztő programtervezési minta]], [[Híd programtervezési minta]], [[Összetétel programtervezési minta]], [[Díszítő programtervezési minta]], [[Homlokzat programtervezési minta]], [[Könnyűsúlyú programtervezési minta]], [[Helyettes programtervezési minta
* [[Viselkedési minta|Viselkedési minták]] (11): [[Felelősséglánc programtervezési minta]], [[Parancs programtervezési minta]], [[Értelmező programtervezési minta]], [[Iterator programtervezési minta]], [[Közvetítő programtervezési minta]], [[Memento programtervezési minta]], [[Megfigyelő programtervezési minta]], [[Állapot programtervezési minta]], [[Stratégia programtervezési minta]], [[Sablonfüggvény programtervezési minta]], [[Látogató programtervezési minta]]
===Objektumorientáció és adatbázisok===
350. sor:
A Simula 67 fordítóját 1972-ben kiadták System/360 és System/370 IBM számítógépek számára. Még ugyanebben az évben ingyenes fordítót adtak ki a francia CII 10070 and CII Iris 80 számítógépekhez. 1974-ben a Simula Felhasználók Szövetsége 23 országból számlált tagokat. 1975-ben ingyenes fordítót adtak ki a DecSystem-10 család számára. Az év elején megjelent fordítót augusztusban 28 intézmény használta, ezek közül 22 Észak-Amerikában. A nyelvet a kutatók főként fizikai modellezésre használták, hajók és rakományuk mozgását modellezték.<ref>{{Cite journal|last = Holmevik |first = Jan Rune|title = Compiling Simula: A historical study of technological genesis|journal = IEEE Annals of the History of Computing|volume = 16 |issue = 4 |pages = 25–37 |publisher = |year = 1994|url = http://www.idi.ntnu.no/grupper/su/publ/simula/holmevik-simula-ieeeannals94.pdf| doi = 10.1109/85.329756|accessdate =3 March 2018 }}</ref>
====Más korai programozási nyelvek====
A [[Smalltalk (programozási nyelv)|Smalltalk]] első verzióját Alan Kay, Dan Ingalls és Adele Goldberg fejlesztette ki a Xerox PARC-nál. A Smaltalk-71 tartalmazott teljes programozási környeztetet, és dinamikusan típusos szkript nyelv volt. Grafikus fejlesztőkörnyezetet is készítettek hozzá, és az objektumorientációt nyelvi szinten tartalmazta. Több verziója is megjelent, és a nyelv iránti érdeklődés egyre jobban nőtt.<ref>{{Cite book|title=Touch of Class: Learning to Program Well with Objects and Contracts|author=Bertrand Meyer|publisher=Springer Science & Business Media|year=2009|isbn=9783540921448|pages=329}}</ref> Amellett, hogy a Simula 67-ben bevezetett fogalmakat használta, dinamikusan lehetett benne osztályokat létrehozni és módosítani.<ref name="st">{{Cite web|first=Alan |last=Kay |url=http://gagne.homedns.org/~tgagne/contrib/EarlyHistoryST.html |title=The Early History of Smalltalk |accessdate=13 September 2007 |deadurl=yes |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080710144930/http://gagne.homedns.org/~tgagne/contrib/EarlyHistoryST.html |archivedate=10 July 2008 }}</ref>
Az 1970-es években a Lisp közösség is érdeklődni kezdett az objektumorientáció iránt. Különböző kísérleteket végeztek, a LOOPS és a Flavors bevezette a többszörös öröklődést és a mixineket. Ezekből alakították ki a CLOS-t (Common Lisp Object System), ami integrálta a funkcionális és az objektumorientált programozást, és metaobjektum protokollal a további bővítéseket is lehetővé tette. Az 1980-as években olyan architektúrák kifejlesztésével próbálkoztak, amelyek hardveres támogatást nyújtottak volna az objektumorientációnak, de nem jártak sikerrel. Erre példák az Intel iAPX 432 és a Linn Smart Rekursiv.
| |||