„Szabadkőművesség Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→További információk: Új cím |
Az első magyar szabadkőműves |
||
1. sor:
== Kezdetek ==
[[Kép:Than Portrait of Ferenc Pulszky.jpg|right|thumb|200px|[[Pulszky Ferenc]]nek a Magyarországi Jánosrendi Nagypáholy, majd a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymesterének [[Than Mór]] festette portréja (1873 körül)]]
Az első ismert magyar szabadkőműves Eszterházy Pál Antal volt, akit 1733-ban avattak fel Angliában.{{refhely|Vári 2018b}} Az első szabadkőműves-páholy a [[Magyar Királyság]]ban [[Brassó]]ban alakult meg, [[1749]]-ben. Ezt gyorsan követte a többi. A páholyok többnyire latin vagy német nyelven, illetőleg német vagy lengyel fennhatóság alatt működtek. Ebben az időben bécsi páholyokban is dolgoztak magyarok. Különös jelentősége van a [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] udvarában szolgáló testőríróknak, így például [[Barcsay Ábrahám]]nak, [[Orczy Lőrinc]]nek, vagy [[Báróczi Sándor]]nak, akinek a nevéhez fűződik az első nagyobb terjedelmű magyar szabadkőműves nyelvemlék. Ugyancsak [[Bécs]]ben szabadkőműveskedett [[Born Ignác]] erdélyi szász származású természettudós, akiről minden valószínűség szerint [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] a [[A varázsfuvola (opera)|A varázsfuvola]] Sarastro nagymesterét mintázta. De nem szűkölködtek a magyarországi páholyok sem jelentős személyiségekben, elegendő csak – a teljesség igénye nélkül – [[Kazinczy Ferenc]], [[Pálóczi Horváth Ádám]], [[Ráday Gedeon (író)|Ráday Gedeon]], [[Széchényi Ferenc (politikus)|Széchényi Ferenc]] vagy [[Kármán József (író)|Kármán József]] nevét megemlíteni.
Gróf Draskovich János és gróf Niczky István 1775-ben sajátos rendszert hozott létre Magyarországi Szabadság szabadkőművessége néven (Latomia Libertatis sub corona Hungariae in Provinciam redactae), amely utóbb Draskovich-féle rendszerként vált ismertté. Ez a nagypáholy önállóan működött, nem kért és nem várt külföldi nagypáholyoktól pátenst és saját rituálét dolgozott ki és használt. Tevékenységében a hazai elmaradott állapotok megreformálását tűzte ki célul.{{refhely|Abafi 1993}}
83. sor:
* {{hely|Vári-Orbán-Péter 2013}} {{CitPer|szerző=Vári László |szerző2=Orbán Róbert |szerző3=Péter László |cím=A Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya |alcím= |periodika=Aetas |év=2013 |hónap= |nap= |évfolyam=28 |szám=4 |oldal=145-165. |egyéb= |url=https://www.academia.edu/5897279/Vari_Laszlo_-_Orban_Robert_-_Peter_Laszlo_A_Magyarorszagi_Szabadkomuvesek_Reform_Nagypaholya_Reform_Grand_Lodge_of_Hungarian_Freemasons_}}
* {{hely|Vári 2018}}{{CitPer|szerző=Vári László |cím=Szabadkőművesség Magyarországon ma és tegnap |alcím= |periodika=Szépirodalmi Figyelő |év=2018 |hónap= |nap= |évfolyam= |szám=2 |oldal=59-75. |egyéb= |url=https://www.academia.edu/36637514/Szabadkőművesség_Magyarországon_ma_és_tegnap_Freemasonry_in_Hungary_-_today_and_yesterday_}}
* {{hely|Vári 2018b}} {{CitPer|szerző=Vári László |cím=Információbőség - a szabadkőművességről |alcím=Recenzió: Róbert Péter (General Editor), Jan A. M. Snoek – Cécile Révauger (eds.): British Freemasonry 1717–1813. I-V. Routledge, New York, 2016. 2396 oldal.|periodika=Aetas |év=2018 |hónap= |nap= |évfolyam=33 |szám=1 |oldal=208-212. |egyéb= |url=https://www.academia.edu/36858318/Információbőség_-_a_szabadkőművességről_Recenzió_Róbert_Péter_General_Editor_Jan_A._M._Snoek_Cécile_Révauger_eds._British_Freemasonry_1717_1813._I-V._Routledge_New_York_2016._2396_oldal}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||