„Hérakleiosz bizánci császár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
87. sor:
A keleti tartományok visszatérése évszázados problémát vetett fel. A helyiek ugyanis a monofizitizmus tanait követték, míg a hivatalos császári politika ezt a khalkédóni zsinat határozatai alapján elutasította. Hérakleiosz és Szergiosz pátriárka tisztában volt vele, hogy egységre van szükség, hiszen már a perzsa inváziót is megkönnyítette a lakosság és Konstantinápoly feszült viszonya. Az első kompromisszummal kecsegtető megoldást a [[monoenergetizmus]] kínálta, mely szerint Krisztus ugyan két természettel, de egy aktív működéssel ''(energeia)'' rendelkezett. Az erőszakos egységesítés azonban mind ortodox, mind monofizita részről ellenségeskedést váltott ki. A tervet leghangosabban az ortodox jeruzsálemi pátriárka, Szóphroniosz ostorozta.
 
Bár a monoenergetikus elképzeléseket is támogatta, [[I. Honorius pápa]] inkább a [[monothelétizmus]] híve volt. Eszerint Krisztus két természete mellé egyetlen isteni akarat ''(theléma)'' dukáltillett. Szergiosz az előző kísérlet kudarcát látva monotheléta alapokon kidolgozta a császár által [[638]]-ban kiadott, [[Ekthészisz]] címet viselő ediktumot. Bár Szergiosz utóda, Pürrhosz folytatta a politikáját, a Honoriust követő pápák elálltak a kompromisszumkereséstől, és a lakosságot sem sikerült megbékíteni.
 
== Arab invázió ==
99. sor:
== Hérakleiosz hagyatéka ==
 
A vereségek rendkívüli módon megviselték a császárt, aki ezúttal kísérletet sem tett arra, hogy személyesen vezesse a bizánci hadakat. Jarmúk után hazaindult, de a tengerparti Hiereia kastélyában megállt. Félni kezdett a boszporuszi átkeléstől, és valóban: összeesküvést gyöngyölítettekgöngyölítettek fel az udvarban. A megrendült egészségű uralkodó állapotát szomorú családi élete is súlyosbította.
 
== Családja ==