„Remete-barlang (Remeteszőlős)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
úgy tűnik, hogy nem Nagykovácsi, hanem Remeteszőlős területén, forrás: kira.gov.hu |
||
1. sor:
{{egyért2|a
{{Barlang infobox
| név=Remete-barlang
5. sor:
| kép=
| képaláírás=
| település=[[
| földrajzi táj=[[Budai-hegység]]
| típus=inaktív [[Forrás (hidrológia)|forrás]][[barlang]]
16. sor:
| pozíciós térkép=
}}
A '''Remete-barlang''' a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]]ban, a [[Budai-hegység]]ben, [[
== Leírás ==
[[
▲[[Nagykovácsi]]n, a [[Remete-szurdok]] északi oldalában található. A [[Remete-völgyi Felső-barlang]] alatt nyílik. [[Budapest]] közigazgatási határától nincs messze. Közel van a szurdok Nagykovácsi útra nyíló kijáratához. Megközelíteni a szurdokban haladó [[Országos Kéktúra]] kék sáv jelzésű útvonalából kiágazó, kitaposott ösvényen lehet. Az egykori kőbányával szemben, erdőben, egy sziklafal tövében, a völgytalp és a patak szintje felett, körülbelül 10 méternyire van az 5,5 méter magas, három méter széles, természetes, vízszintes tengelyirányú, lezáratlan bejárata. A turistaútról látható a bejárat, bár néha a lombok takarják. A helyét jelölik a turistatérképek a nevének a feltüntetésével. Szabadon látogatható, legfeljebb lámpa szükséges a bejárásához.
Ez a legismertebb barlang a környéken a turistaúthoz való közelsége miatt. Nevét a [[pálos rend]] 1782. évi feloszlatását követően ide költöző [[Remete (vallás)|remete]] után kapta. ''Bereghy E.'' szerint a remete itt élt és itt is halt meg. De elképzelhető az is, hogy a [[középkor]]ban már használták remeték. Tektonikus törésvonal mentén, [[triász]], [[dachsteini mészkő]]ben kialakult, jelenleg már nem működő [[Forrás (hidrológia)|forrás]]barlang. Nagyon repedezett kőzetben alakult ki és a falainak sok helyén oldásnyomok figyelhetők meg. A szurdok három, jól elkülöníthető barlangkialakulási szintje közül a legalacsonyabban lévőben keletkezett, tehát a legidősebb szintben. Tulajdonképpen csak egy nagy, 25 méter hosszú, 6–7 méter magas és széles bejárati csarnokból, valamint egy abból nyíló, korrodált és alacsony teremből áll. A bejáratán kívül van egy másik, a bejárati teremből a felszínre nyíló járata is. 32 méter vízszintes kiterjedésű, 230 négyzetméter alapterületű és a térfogata 796 köbméter. Időnként hajléktalanok laknak a barlangban.
36 ⟶ 35 sor:
== Kutatástörténet ==
Az 1879-ben megjelent tanulmányában [[Szabó József (geológus)|Szabó József]] írta le. A leírás szerint két barlang volt a [[Remete-hegy (Remeteszőlős)|Remete-hegy]] oldalában, a nagyobb, a keleti a Remete-barlang, a kisebb, a nyugati a [[Remete-hegyi-kőfülke]]. A Remete-barlang majdnem nyolc méter mély és körülbelül öt méter magas. Az 1899-ben napvilágot látott, a [[Kisboldogasszony-templom (Máriaremete)|máriaremetei kápolnáról]] szóló könyvben az olvasható, hogy a kápolna mögött emelkedő hegynek az oldalában egy vájt remetebarlang van és a Máriaremetéhez közeli barlang kapcsolatban van a ''Mária-Remete'' szóval. Az 1900-ban kiadott, „Budapest környéke” című könyvben az van leírva, hogy a bejárata egy hatalmas kőkapu, a belseje egy tág csarnok, amelynek a falai felfelé csúcsalakban futnak össze, a hossza nyolc méter és a magassága öt méter. Az is megtudható a könyvből, hogy a barlangban [[Tisza Lajos (miniszter)|Tisza Lajos]] évekkel azelőtt fényes, éjjeli ünnepélyt rendeztetett, valamint a barlang el van zárva, sőt a tulajdonosa, Steinbach Ervin az egész völgyet lezáratta és attól a kirándulókat távol tartja.
[[Fájl:Remete-barlang 003 dr. Kadic Ottokár 1912 Bekey Imre Gábor.JPG|bélyegkép|262px|<center>A barlang bejárata 1912-ben [[Kadić Ottokár]]ral [[Bekey Imre Gábor]] fényképén]]
175 ⟶ 174 sor:
{{portál|földrajz}}
{{DEFAULTSORT:
[[Kategória:Barlangok a Budai-hegységben]]
[[Kategória:Magyarországi régészeti lelőhelyek]]
| |||