„Benzin” változatai közötti eltérés

2 911 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
Egyéb anyagok, előállítás
a (némi korr)
(Egyéb anyagok, előállítás)
 
=== Egyéb anyagok a motorbenzinben ===
A kopogásgátló anyagok mellett a benzineket egyéb adalékokkal is kezelik. Ezek többsége a minőségi követelmények elérése miatt kerül bele (pl. oxidációt lassítják, reakcióképességet csökkentik), valamint a gépjármű üzemanyag-ellátó rendszerét és a motort kímélik (surlódáscsökkentő, lerakódásgátló adalékok).
Újabban - elsősorban [[környezetvédelem|környezetvédelmi]] megfontolásokból - [[etanol]]t (etil-alkoholt, [[bioalkohol]]t) is kevernek a motorbenzinbe. Az [[EU]]-s szabályozások kötelezővé teszik a 10% bioetanolt tartalmazó (E10) üzemanyag forgalmazását, de létezik 85% alkoholtartalmú (E85) üzemanyag is. (Ez utóbbihoz már szükséges a jármű üzemanyag-ellátó rendszerének átépítése.) Az etanolnak jelentős az oktánszám-növelő hatása.
 
=== Előállítása ===
A motorbenzint a mai napig alapvetően a [[kőolaj]] frakcionált desztillációjával nyerik. Ez az eljárás azonban önmagában sem mennyiségileg, se minőségileg nem ad megfelelő eredményt. A nyersolaj benzinné desztillálható frakciója viszonylag kicsi, az eredmény az olaj származási helyétől is függ.
Ezért ezt az eljárást az alábbiakkal egészítik ki:
- Fluid katalitikus '''krakkolás''' (FCC), amely az előzetesen kénmentesített hosszú szénláncú szénhidrogéneket tartalmazó frakciókat alakítja át értékesebb, kisebb szénatomszámú termékekké.
A [[krakkolás]]sal jelentősen növelhető a kőolajból előállítható motorhajtó anyagok mennyisége.
- Katalitikus '''benzinreformálás'''. A kénmentesített benzinpárlatok oktánszámának növelésére szolgáló eljárás, amely segítségével az alacsonyabb oktánszámú párlatokból az aromás tartalom növelésével állítanak elő magas oktánszámú
értékes benzinkomponenst.
- Az '''alkilezés''' során izobutánt olefinekkel egyesítik [[hidrogén-fluorid]] [[katalizátor]] jelenlétében.
Az eljárás végterméke magas oktánszámú és kis szenzibilitású motorbenzin-komponens.
- '''Izomerizálással''' a kis oktánszámú n-paraffinokban dús frakciókat alakítják át magas oktánszámú izoparaffinokká. (Elágazó láncú szénhidrogénekké.)
A benzingyártás utolsó műveleti lépése a komponensek keverése és [[adalék]]olása, amelynek során állítják elő az előírásoknak és a piac igényeinek megfelelő minőségű motorbenzineket.<ref>MOL Motorbenzinek kiadvány</ref>
- '''Szintetikus''' módszerrel (többnyire [[Fischer–Tropsch-eljárás]]sal) készült motorhajtó anyagok. Egyes gyártók kínálnak már teljesen szintetikus üzemanyagokat is (pl. Shell V-Power). Mivel az alapanyagok különfélék lehetnek (eredetileg széngázból gyártották kőolajhiány esetén, de bármilyen szerves, széntartalmú anyag lehet forrás), ezért a jövőben várható a szintetikus benzinek elterjedése (bővebben: [[biobenzin]]).
 
== Benzinek egyéb alkalmazási területei ==
Napjainkban elsősorban [[motor]]ok hajtására alkalmazzák, mindaddig, ameddig a motorok [[szén-dioxid-kibocsátás]]a nincs 100%-ban betiltva globálisan. Az ambuláns sebészet – steril változatát, a [[sebbenzin]]t a lényegesen drágább [[sebészeti alkohol]] helyett – kis sebek esetén, ill. [[fokozott fertőzési veszély]] hiánya esetén a bőr [[fertőtlenítés]]ére használja. Alkalmas zsírfoltok ruháról való eltávolítására. Sok gépkocsi-gyártó benzinkályhát alkalmazott fűtésre (pl. Zaporozsec). A XX. század elején világítási célokra is használták.
329

szerkesztés