„Seguin de Badefol” változatai közötti eltérés

 
== Pályafutása ==
Seguin Badefol Badefol-sur-Dordogne, egy Gascogne határán álló vár második urának leszármazottja volt. 1356-ban a franciák oldalán harcolt a [[Poitiers-i csata (1356)|poitiers-i csatában]]. A vesztes ütközet után elapadt a koronától származó pénzforrása, ezért ''le Margot'' néven saját szabadcsapatot szervezett. A nagyjából kétezer martalóccal részt vett [[Pont-Saint-Esprit]] kifosztásában 1361 tavaszán. [[VI. Ince pápa]] és Robert Finnes, a francia hadsereg feje azt ajánlotta Badefoléknak, hogy itáliai vagy spanyol háborúkban alkalmazzák őket, de a békés időszak miatt ebbőlez nem lett semmisikerült, így a fosztogatók maradtak Dél-Franciaországban.{{refhely|John A. Wagner|40-41.}}
 
1361 novemberében Badefol lemondott kapitányi tisztéről, miután [[Toulouse]], [[Carcassonne]] és [[Beaucaire (Gard)|Beaucaire]] üzletet kötött az útonállókkal, hogy menjek más vidékre. 1363-ban ismét a martalócok élére állt, majdakikkel szeptember 13-án megrohantákmegrohanta és kiraboltákkirabolta [[Brioude]]-t. A városka ezután a fosztogatók bázisa lett, és onnanahonnan kiindulva támadták a környékbeli településeket. Badefol sikerének hírére más csapatok is csatlakoztak, és nagyjából tízezer rabló gyűlt össze Brioude-ban.{{refhely|John A. Wagner|40-41.}}
 
Mivel ennyi ember ellátását a környékről nem tudták biztosítani, kiterjesztették hadjárataikat keletre, a gazdag [[Burgundi Hercegség]] területére. 1364 áprilisában Badefol királyi bocsánatot, pápai feloldozást és negyvenezer aranyforintot kapott, hogy embereivel elhagyja Brioude-t. Ezután [[II. Károly navarrai király]] parancsnokának nevezte magát, és november 1-jén kifosztotta [[Anse]]-t, amelyből egy második Brioude-t csinált. [[V. Orbán pápa]] kiátkozta Badefolt és embereit, és megbocsátást ígért annak, aki elkergetileszámol őket a városbólvelük. Badefolék csak 1365. szeptember 1-jén távoztak, miután ismét kaptak negyvenezer aranyforintot.{{refhely|John A. Wagner|40-41.}}
 
A martalócvezér elhagyta embereit és a Navarrai Királyság területére ment, ahol megpróbálta behajtani II. Károlytól a megígért fizetséget. Az uralkodó elégedetlen volt Badefolt szolgálataival és tevékenységével, ezért 1366 januárjában meghívta egy vacsorára, ésamelyen megkínálta egy mérgezett körtével. A francia fosztogató hat nap szenvedés után halt meg.{{refhely|John A. Wagner|40-41.}}
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{hely|John A. Wagner}} {{cite book|url=https://books.google.hu/books?id=uVZ893wOWgoC&pg=PA70&lpg=PA70&dq=caboche+hundred+years&source=bl&ots=888LonYWjH&sig=ACfU3U1US4yQkaFXMHWuXUXuXzhApS-jNQ&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwif3uipsIfiAhUPlosKHcTQCF0Q6AEwAHoECAcQAQ#v=onepage&q=caboche%20hundred%20years&f=false|title=Encyclopedia of the Hundred Years War|chapter=|publisher=Greenwood Press|year=|author=John A. Wagner|isbn=|accessdate = 2019-03-12}}