„Kon Szatosi” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
折り紙 (vitalap | szerkesztései) |
折り紙 (vitalap | szerkesztései) |
||
24. sor:
A Kusiro Korjó középiskolában folytatta tanulmányait és új reménnyel szerette volna kezdeni az évet. De magassága, hosszú haja és kiváló tanulmányai miatt nem csak az iskolában, de több irányból is felkeltette a figyelmet. A fiúktól megtartotta a tisztes távolságot és inkább a lányok társaságát kereste, ami szintén gondokhoz vezetett. Másodikos korában a nyári szünet alatt felutazott Tokióba egyetlen testvéréhez, Kon Cujosihoz. Ott-tartózkodása alatt a Jojogi rajz felvételi előkészítőre járt. Ezután minden hosszabb szünetet kihasznált, hogy ott készüljön fel a vizsgára. A bátyjával nem volt bensőséges a viszonya, egyrészt a korkülönbség miatt. Másrészt Kon Cujosi a középiskola első évében megbukott, majd Tokióba költözött és elismert gitárossá vált. Így a két testvér nem töltött együtt sok időt.
[[1982]]-ben felvételt nyert a [[Muszasino Művészeti Egyetem]] Vizuális Kommunikáció Tanszék Tervezőgrafika szakjára. Bár Kon szerint a ballagás idején nyugtalanító légkör uralkodott, de minden különösebb bánalmazás nélkül végzett a középiskolában. Az egyetemtől nem messze, Tokiótól nyugatra található Kodaira-sin belül Ogavamacsiba költözött, és ezután még 9 éveig ott élt. Az egyetem alatt szórakozásból mangákat rajzolt és elküldte a ''Young Magazine'' újságnak. A magazin Csiba Tecuja-díján<ref>{{cite web |title=Csiba Tecuja Díjazottak |url=http://chibapro.co.jp/?tbl=award_yng|publisher=chibapro.co.jp |accessdate=2019-04-01}}</ref> megnyerte az Júsú Sindzsin-só nagydíjat. A ''Toriko – Prisoner'' (1984) hozta meg neki ezt a sikert és ezzel együtt debütált. Ezután kezdett el azon gondolkodni, hogy mégis mangakává válhat. Mellékállásban újság illusztrátorként, ideiglenes mangaka asszisztensként dolgozott. Itó Szeiko{{jegyzet*|''Hot-Dog PRESS magazin'' szerkesztője, később íróként, zenészként és színészként tevékenykedik.}} meghívására a ''Hot-Dog PRESS magazin''<ref>{{cite web |title=Hot-Dog PRESS magazin |url=http://www.re-make-re-model.com/hot-dog3.htm |publisher=re-make-re-model.com |accessdate=2019-04-06}}</ref> ''Gjókaikun Monogatari'' képregény előkészületeiben segédkezett. [[1987]]-ben sikeresen lediplomázott.
Bejelentés nélkül továbbra is illusztrátorként, mangaka asszisztensként dolgozott, illetve rövid kéziratokat készített. Nehezen tudott megélni, és közben mentális- és alkohol-problémákkal küzdött. A Csiba Tecuja-díj után még kétszer lett díjazott a ''Carve'' (1985) és ''Horseplay'' (1987) című képregényeivel. A befolyó pénzből videólejátszót és videólemezeket vett, továbbá a barátaitól újabb videókat kapott kölcsön. Gyakran egész nap filmeket nézett és közben mértéktelenül fogyasztotta az alkoholt. A filmekről jegyzeteket készített, ami megalapozta a rendezői tapasztalatait. Mindeközben a ''Return to the Sea'' című mangája fejezetenként a ''Young Magazine''-ban jelent meg. Külön könyvként kiadták, így szerzői jogdíjhoz jutott. El szeretett volna költözni, de [[Májgyulladás|hepatitis A]]-t diagnosztizáltak nála. Két hétig kórházban feküdt és egy hónappal később tért vissza a munkájához.
| |||