„Csiprovci” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
Syp (vitalap | szerkesztései)
62. sor:
Csiprovci területe már a [[Trákia|trákok]], valamint a [[Római Birodalom]] idejében is lakott volt, a helyi érceket is bányászták.{{refhely|azonos=CSK6}} Velizar Velkov történész szerint az Ogoszta völgyét az [[i. e. 1. évezred]] óta lakták trákok: a [[triballi]] törzs, vagy más trák törzs tagjai. A mai Bulgária északnyugati részét i. e. 29. körül hódították meg a rómaiak, majd [[Traianus római császár|Traianus császár]] uralkodása idején, 98–117 között megszilárdították az uralmukat. Csiprovci környékén római erődítmények romjai találhatóak, például a 63 kilométerre<ref>{{cite web|url=http://www.worldcities.us/Chiprovtsi/|title=Chiprovtsi|publisher=worldcities.us|accessdate=2019-04-26|language=angol}}</ref> lévő „latin erőd” [[Kula (Bulgária)|Kulánál]], ahol [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] (161–180) és [[Commodus római császár|Commodus]] (180–192) uralkodása idejéből származó pénzérméket találtak, valamint a Csiprovcitól 2,5 kilométerre délre található „Nagy rom” néven ismert romok. A területen található [[arany]], [[ezüst]], [[ólom]], [[réz]] és [[vas]]bányák jelentős bevételhez juttatták a rómaiakat, akik mindent megtettek, hogy megvédjék a bányákat a barbár támadásoktól.{{refhely|Csolov|Чипровци и покрайнината му до началото на османското владичество|azonos=Csolov2}}
 
A 6.–76–7. században a [[hét szláv törzs]] és a [[bolgárok]] megérkezését követően, az [[első dunai bolgár birodalom]] 680-as megalapításával a korábbi [[Bizánci Birodalom|Keletrómai Birodalom]] (Bizánc) területei bolgár fennhatóság alá kerültek. 1018–1185 között rövid ideig visszaállt a bizánci uralom, majd a kései 14. századi, korai 15-. századi [[Oszmán Birodalom|oszmán]] hódításokig a [[második dunai bolgár birodalom]] alá tartozott Csiprovci területe is.{{refhely|azonos=Csolov2}}
[[File:Chiprovtsi stara katedrala.JPG|thumb|left|250px|A 15. századi Szent Mária templom romjai]]
Azt, hogy a német bányászok (саси, ''szaszi'', [[szászok]]) mikor érkeztek a területre, nem lehet pontosan tudni. Egyes kutatók a 14. század közepére, az utolsó [[Bulgária uralkodóinak listája|bolgár cárok]] idejére datálják, mások úgy vélik, az oszmán uralom kezdetén jöttek a városba. Az sem biztos, hányan érkeztek és pontosan honnan, bár abban aaz középkorbanidőszakban gyakran alkalmaztak német bányászokat szakértőként [[Havasalföld|Oláhország]] ([[Havasalföld]] és [[Moldva]]), [[Erdély]] és a [[Szerbia történelme#A középkori Szerb Királyság|Szerb Királyság]] területén is. Csiprovciba feltehetően egy 50-60 fős csoport érkezett a családjaikkal együtt, és valószínűleg a helyi lakosokkal szemben bizonyos kiváltságokat élveztek. A helyi bányákban munkairányítóként és szakértőként dolgoztak, hozzájárulva a térség technológiai fejlődéséhez.{{refhely|azonos=Csolov2}} A 15. század közepére fokozatosan beolvadtak a bolgárok közé, erről tanúskodik a német nevek szláv toldalékolása a népesség-nyilvántartásokban. A 17. századig a ''Szászok'' elnevezésű városrész is tanúskodott a jelenlétükről, és ők hozták magukkal a [[római katolikus egyház|római katolikus vallást]] is a városba.{{refhely|Gjuzelev|azonos=Gjuzelev}}
 
A 14. század második felében [[Bosznia-Hercegovina történelme|boszniai]] [[horvátok]] és [[Raguzai Köztársaság|raguzai]] kereskedők érkeztek Csiprovciba és környékére, [[ferences rend|ferences]] szerzetesek kíséretében. Vitomir Belaj horvát történész szerint a ferencesek az [[Olaszok|olasz]] származású boszniai lelkész, Bartol Alvernski{{wd|Q12627640}} („Alvernai Bertalan”) idejében, 1366-ban érkeztek a területre. Az újdonsült telepesek között nemesi származásúak is voltak. Belaj szerint a [[Pejácsevich család]] ősei, a Parcsevics család tagjai is köztük voltak.{{refhely|Belaj|azonos=Belaj}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Csiprovci