„Koszorú (hetilap)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(sablon le)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Arany János élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság az igazgatójává választotta, és [[Pest (történelmi település)|Pestre]] költözött. Előbb Szépirodalmi Figyelő néven jelentetett meg egy esztétikai, kritikai és szépirodalmi hetilapot. Ennek a megszűnése után kísérletezett a szintén rövid életűnek bizonyult Koszorú kiadásával.
 
Arany nemcsak szerkesztő, hanem egy személyben a Koszorú kiadója és laptulajdonosa is volt. A '''Koszorú''' terjedelmében felülmúlta a Szépirodalmi Figyelőt. Vasárnaponként jelent meg, 24 oldalon, az előfizetési díj évi 12 forint volt. A hetilapot [[Emich Gusztáv (nyomdász)|Emich Gusztáv]] nyomdája készítette, 1000 ívért 50, képenként 80–100 forintot számítva. Az előfizetők száma a lap indulásakor elérte az 1545-öt, sőt, az első számok 1800 példányban keltek el. A lap a második félévét 1200 előfizetővel kezdte - és 821-gyel zárta (Arany János nagyon elkeseredett, 1863. december 13-án azt írta Tompa Mihálynak: „már nem sokat kell szállnia azon mértékig, midőn bukás nélkül nem folytathatom”. 1864 végén a lap vetélytársai azt híresztelték, hogy Arany János hazaköltözött Szalontára - erre a hírre a szerzők nem küldtek több kéziratot és az érdeklődők száma 700-ra csökkent.
 
Arany Jánosnak ismét csalódnia kellett: az igényes, maga színvonalú kritika a vártnál kevesebb előfizetőt vonzott - a Koszorú 1865 őszén megszűnt.