Wikipédia

„Bencések” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:80C:F5FB:142C:E2E6:41A4:5B3B (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
31. sor:
 
[[Fájl:Benediktusmedaille.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A [[Szent Benedek-medál]], a [[Római katolikus egyház]] egyik szentelménye]]
A '''bencusokbencések''' (másképp: '''Szent Benedek-rend''', vagy egyszerűen: '''bencés rend''') – teljes [[latin nyelv|latin]] nevén: ''Ordo Sancti Benedicti'', rövidítve: OSB – a [[római katolikus egyház|ikus egyház]] és a [[kereszténység]] első [[szerzetesrend]]je, amelyben [[Szent Benedek regulája|Szent Benedek reguláját]]<ref>{{cite web |url=https://bences.hu/data/files/regula_magyar.pdf |title=Szent Benedek regulája}}</ref> követik, későbbi szabályokkal és modern szokásokkal kiegészítve. A szemlélődő (kontemplatív) szerzetesek nevüket alapítójukról, [[Nursiai Szent Benedek|Szent Benedekről]] kapták, aki a [[6. század]] elején, Itáliában kezdett szigorúbb szerzetesi életet élni, és írta meg szerzetesi szabályzatát, azaz reguláját. Bár a [[Bence]] név a [[Vince]] egyik formája, és nem a [[Benedek]]é, a Benedek-rendi elnevezést [[Magyarország]]on a Bencés név váltotta fel.
 
A bencések hatása óriási [[Európa]] tudomány- és kultúrtörténetében, valamint a katolikus szerzetesség kialakulásában, különösen a kora [[középkor]] folyamán.
47. sor:
A [[11. század|XI. században]] európai méretű lelki megújulás központja volt a [[burgundia]]i [[Clunyi apátság|Cluny kolostora]].
 
== A rend története MagyarországonmirandaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaacsengeeeeeeMagyarországon ==
<br />[[Fájl:Tihany abbey 2.JPG|thumb|200px|A [[tihanyi apátság]]]]
[[Fájl:Sudika Győr Benedictine.jpg|bélyegkép|200px|A győri bencés [[perjelség]]]]
Az első bencések 996-ban telepedtek le '''Szent Márton hegyén''', az 1001-es királyi alapítólevél [[Monte Cassino]] jogait adta meg a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|Pannonhalmi apátságnak]] is. Az [[Árpád-ház]] idején a bencések virágzásnak indultak, a 13. században már 90 kolostoruk állt Magyarországon. Ezekben gyakran működött [[hiteleshely]] (mai fogalommal közjegyzőség), kolostori iskola, gyakran őriztek [[ereklye|ereklyéket]], ezért [[Zarándoklat|zarándok]]ok is gyakran látogatták őket.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bencések”