„A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
33. sor:
Az [[1956-os forradalom]] újabb változásokat hozott: amikor [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]] november 1-jén a rádióban bejelentette Magyarország semlegességét, azzal megszűnt a szovjet csapatok további itt állomásoztatásának a jogalapja. Ennek ellenére (vagy éppen ezért) a forradalom leverésére újabb jelentős szovjet haderő érkezett az országba, velük együtt már mintegy 60-65 ezer fő diszlokált itt.<ref name="Húsz-kisalföld"/>
1957 elején létrehozták a szovjet hadsereg [[Déli Hadseregcsoport]]ját, melyet közvetlenül a Szovjetunió honvédelmi minisztériuma irányított. A magyar kormány az 1957. januári nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a szovjet csapatok további jelenlétét „a két ország baráti, testvéri és szövetséges viszonyának megfelelően a magyar és a szovjet kormány baráti tárgyalások útján kívánja rendezni”, ezért az év elején a Szovjetunióban [[Münnich Ferenc]] vezetésével katonai küldöttség tárgyalt a Magyar Néphadseregről és a szovjet csapatok feladatairól az új helyzetben.<ref name="Gombócz Márta">{{hiv-web |url=http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-056/SzBiro.pdf |cím=A szovjet hadsereg Magyarországon, 1944–1957 |elérés=2014-12-02 |szerző=Gombócz Márta |év=2009 |hónap=május-június |kiadó=História |archívurl=https://web.archive.org/web/20141206224838/http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-056/SzBiro.pdf |archívdátum=2014-12-06 }}</ref>
1957. május 27-én [[Horváth Imre (politikus, 1901–1958)|Horváth Imre]] külügyminiszter és [[Révész Géza (katona)|Révész Géza]] honvédelmi miniszter, valamint [[Andrej Andrejevics Gromiko|Gromiko]] külügyminiszter és [[Georgij Konsztantyinovics Zsukov|Zsukov]] hadügyminiszter aláírta „a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetét” rögzítő egyezményt<ref name="kármentesítés">{{cite book | author = Dr. Endrédy István | title = Szovjet laktanyák kármentesítése | location = Balatonfűzfő| year = 2013 | publisher = Palásthy Bt. | url = http://hu.scribd.com/doc/132492304/Dr-Endredy-Istvan-Szovjet-laktanyak-karmentesitese | isbn=978-963-08-6153-3}}</ref> (kihirdetve: 1957. évi 54. tvr<ref name="1957-es egyezmény">[[:s:1957. évi 54. törvényerejű rendelet|1957. évi 54. törvényerejű rendelet]] a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában Budapesten 1957. május 27-én aláírt egyezmény kihirdetéséről - Wikiforrás</ref>), amely kimondja, hogy „a jelenlegi nemzetközi helyzetben (…) a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való ideiglenes tartózkodása az esetleges agresszió elleni közös védekezés biztosítására célszerű és megfelel a nemzetközi egyezményeknek”.<ref name="Gombócz Márta"/>
56. sor:
Gorbacsovnak a részleges csapatkivonásról szóló előző évi bejelentése után az 1989. március 2-3-án Moszkvában tárgyaló [[Németh Miklós (politikus)|Németh Miklós]] miniszterelnök titokban megegyezett vele a teljes kivonásról. A megállapodást nem hozták nyilvánosságra, hogy ne gyengítsék a Szovjetunió pozícióit az USA-val folytatott fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon.<ref>{{hiv-web |url=http://nol.hu/velemeny/ki-kuldte-haza-a-szovjeteket-1477719 |cím=Ki küldte haza a szovjeteket? |elérés=2017-06-13 |szerző=Király Zoltán |dátum=2014-08-02 |kiadó=nol.hu}}</ref>
1989. április 25. és május 28. között a bejelentésnek megfelelően elhagyta Magyarországot a veszprémi 13. harckocsizó gárda-hadosztály{{jegyzet*|1=Sok helyen kiskunhalasiként említik, de az a bevagonírozás helye volt.}} ({{szám|10400}} katona, közel 300 harckocsi, 150 páncélozott harcjármű, valamint a szárazföldi tüzérségi technika 90%-a). Sárbogárdról és Debrecenből is kivonták a szovjet alakulatokat, de mindkét helyőrségbe telepítettek katonákat a Nyugat-Dunántúlról.<ref name="kronológia">{{hiv-web |url=http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-056/SzBiro.pdf |cím=A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából / Kronológia, 1986–1992 |elérés=2014-12-01 |szerző=Burucs Kornélia |év=2009 |hónap=május-június |kiadó=História |archívurl=https://web.archive.org/web/20141206224838/http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-056/SzBiro.pdf |archívdátum=2014-12-06 }}</ref>
Ebben az évben hivatalos és nem hivatalos formában több helyen is felvetették a további haderő-csökkentés kérdését. Március végén Gorbacsov és [[Grósz Károly]] elvi megállapodást kötött a csapatkivonás folytatásáról, amit csak a júliusi moszkvai tárgyalás után hoztak nyilvánosságra. Május 16-án az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] Politikai Bizottsága arról tanácskozott, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete következő ülésén terjesszék elő a Magyarországon állomásozó szovjet haderő kivonásának ügyét. Grósz és [[Nyers Rezső (politikus)|Nyers Rezső]] a július 24–25-i moszkvai látogatásukon kérték a márciusi megállapodás megerősítését és a szovjet katonai létszám további csökkentését szorgalmazták, amivel a szovjet vezetés is egyetértett, de a teljes csapatkivonás lehetősége ekkor még nem merült fel.<ref name="Bíró"/>
74. sor:
=== 1990–91: teljes csapatkivonás ===
A megállapodás után két nappal, 1990. március 12-én elsőként a Veszprém megyei [[Hajmáskér]]en állomásozó szovjet harckocsizó alakulat indult haza, majd őket követték a többiek. Összesen {{szám|100380}} szovjet állampolgár hagyta el Magyarországot, köztük {{szám|49700}} (más forrás szerint {{szám|44668}}<ref name="Húsz-kisalföld"/>) katona, a többi családtag, illetve polgári alkalmazott.<ref name="Bíró">{{hiv-web |url=http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-056/SzBiro.pdf |cím=A szovjet csapatok kivonása Magyarországról |elérés=2014-12-01 |szerző=Sz. Bíró Zoltán |év=2009 |hónap=május-június |kiadó=História |archívurl=https://web.archive.org/web/20141206224838/http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-056/SzBiro.pdf |archívdátum=2014-12-06 }}</ref>
Körülbelül 35 ezer vasúti kocsira volt szükség a szovjet haditechnikai eszközök és katonák szállítására. {{szám|27146}} különféle gép- és harcjárművet kellett kivonni, közte 860 db harckocsit ([[T–72]], [[T–64|T–64B]]), 600 db önjáró löveget, mintegy 1500 gyalogsági páncélozott harcjárművet, 196 db önjáró harcászati-hadműveleti rakétarendszert ([[9K52 Luna–M|Luna–M]], 8K14). Ezen felül 230 ezer tonna lőszert és 100 ezer tonna üzemanyagot, valamint további 230 ezer tonnányi egyéb anyagot vitt magával a [[Déli Hadseregcsoport]], beleértve a lebontott laktanyák épületelemeit.<ref>{{cite journal |quotes= |last=Sárhidai |first=Gyula |authorlink= |coauthors= |year= |month= |title=A szovjet csapatok kivonultak Magyarországról |journal=Haditechnika |volume=1991 |issue=3 |pages=2 |id= |url= |accessdate= }}</ref> A hatalmas logisztikai feladathoz [[Mándok]]on és [[Tornyospálca|Tornyospálcán]] katonai rakodóbázist létesítettek, ahol széles [[Nyomtávolság|nyomtávú]] szovjet vasúti kocsikba rakodták át a szállítmányokat.<ref name="17 éve">{{hiv-web |url=http://www.honvedelem.hu/cikk/11675 |cím=17 éve távozott hazánkból az utolsó szovjet katona |elérés=2014-06-13 |szerző=FH |dátum=2008-06-19 |kiadó=Honvédelem.hu}}</ref> A másfél ezer szerelvény mozgatása a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV-nak]] körülbelül egymilliárd forintos árbevételt jelentett.<ref name="húsz-mult"/> 260 szerelvénynek megfelelő anyagot (pl. technikai eszközök, üzemanyag, lőszer) a magyar kormány segítségével értékesített a szovjet hadsereg.<ref name="Húsz-kisalföld"/>
| |||