„Hegyesbisztra” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1)
Vályi & Borovszky + "Népessége" címsor & jav.
27. sor:
}}
 
'''Hegyesbisztra''', ([[1899]]-ig ''Sztropkó-Bisztra'', {{ny-sk|Bystrá, korábban Ruské Bystré}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Sztropkói járás]]ában. 2011-ben 30 lakosából 16 ruszin és 13 szlovák volt.
 
== Fekvése ==
[[Sztropkó]]tól 18 km-re északkeletre, az Ondava völgyében, a Polianka-patak partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 380 m.
 
== Története ==
A falu az 1570-es években keletkezett, amikor ruszin-oláh telepeseket hoztak ide. Ezzel a sztropkói uradalom legfiatalabb faluja lett. [[1600]]-ban 3 portát számláltak a falubantelepülésen, ezzel a kis falvak közé számított. Még [[1720]]-ban is csak 6 lakóháza volt.
 
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''BISZTRA. Orosz Bisztra. Tót falu Zemplén Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz más fél mértföldnyire. Határja sovány, és köves, réttyei jó szénát teremnek, legelője elég, fája mind a’ kétféle, piatzozása Ungváron, Nagy Mihályon, Homonnán, harmadik Osztálybéli.''”<ref>{{Cite web |title=Vályi András: Magyar országnak leírása {{!}} Országleírások {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/?list=eyJxdWVyeSI6ICJWXHUwMGUxbHlpIEFuZHJcdTAwZTFzOiBNYWd5YXIgT3Jzelx1MDBlMWduYWsgbGVcdTAwZWRyXHUwMGUxc2EifQ |work=www.arcanum.hu |accessdate=2019-05-09}}</ref>
1910-ben 138, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt [[Zemplén vármegye]] [[Mezőlaborci járás]]ához tartozott.
 
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Hegyesbisztra, azelőtt Sztropkó-Bisztra. Tót kisközség 18 házzal és 144 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Hajdan a sztropkói uradalom tartozéka volt s mindvégig annak sorsában osztozott. Ma nincs nagyobb birtokosa. A XVII. században a pestis pusztította lakosait. A faluban görög katholikus templom áll fenn, mely 1866-ban épült.''”<ref>{{Borovszky}}</ref>
 
1910-ben 138, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt [[Zemplén vármegye]] [[Mezőlaborci járás]]áhozjárásához tartozott.
 
== Népessége ==
[[1910]]-ben 138, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
 
2001-ben 38 lakosából 20 szlovák és 18 ruszin volt.
 
2011-ben 30 lakosából 16 ruszin és 13 szlovák.
 
== Nevezetességei ==
* Görögkatolikus temploma [[1844]]-ben épült.
* A község déli szélén található a Bystrianska barlang, mely a nevét a Bystrianka-patakról kapta. A barlang legszebb részei a Klenotnica (KincsekamraKincseskamra), a Peklo (Pokol), a Katakomby (Katakombák) és a Zrútený Dóm (Összeomlott Dóm). A barlangot gyógyászati célokra is használják.
 
== További információk ==
{{jegyzetek}}
* [httphttps://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=7&obec=1918slovensko/presovsky-kraj/okres-stropkov/bystra/profile Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-219087&pos_y=-1183420&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Bystr%E1%2C%20Stropkov Hegyesbisztra Szlovákia térképén]
* [https://web.archive.org/web/20070219130718/http://www.sacr.sk/article?id=5&category=9&lang=hu A barlang rövid ismertetője]
* [httphttps://www.e-obce.sk/obec/bystra_stropkovbystra-stropkov/bystra.html E-obce.sk]
 
{{Sztropkói járás}}