„Nyomornegyed” változatai közötti eltérés

4 910 bájt hozzáadva ,  10 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
|}
 
A '''nyomornegyed''' (néha „szlöm”, az angol ''slum'' szóból) magas [[népsűrűség]]ű városi[[város]]i területlakóterület, amelyet a zsúfoltság, az épületek[[épület]]ek leromlott állapota, az elégtelen higiéniai körülmények, valamint különböző társadalomszervezési hiányosságok jellemeznek.<ref name="UN-HABITAT 2007 Press Release">[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4625_51419_GC%2021%20What%20are%20slums.pdf UN-HABITAT 2007 Press Release] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4625_51419_GC%2021%20What%20are%20slums.pdf |date=20110206143558 }} on its report, "The Challenge of Slums: Global Report on Human Settlements 2003".</ref> az elégtelen higiéniai körülmények, valamint különböző társadalomszervezési hiányosságok jellemeznek.<ref name=whyslums>[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4625_51419_GC%2021%20What%20are%20slums.pdf What are slums and why do they exist?] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4625_51419_GC%2021%20What%20are%20slums.pdf |date=20110206143558 }} UN-Habitat, Kenya (April 2007)</ref> Az egész [[település]]hez viszonyítva általában kis területű városi tér, többnyire szegények, illetve alacsony szocioökonómiai státuszú emberek, rétegek lakják. A fogalom pejoratív jellegű lehet a fejlett gazdaságú társadalmakban, az ilyen nyomornegyedben, főként fejlődő országban élők csupán az alacsony minőségű lakhatást értik az elnevezés alatt.<ref name=whyslums>[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4625_51419_GC%2021%20What%20are%20slums.pdf What are slums and why do they exist?] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4625_51419_GC%2021%20What%20are%20slums.pdf |date=20110206143558 }} UN-Habitat, Kenya (April 2007)</ref> A nyomornegyedek kialakulása, kiterjedése és jellegzetességei mások országonként és kontinensenként, az egyes helyi elnevezések és típusok is többfélék. Az első nyomornegyedek kialakulása a 19. század elejére tehető, de az ilyen városrészek napjainkban is elterjedtek, és a felmerülő problémák jelentős kihívásokat állítanak az államok és a különféle szervezetek elé.
 
== A fogalom eredete és változatai ==
:5: lakhatás biztonsága (erőszakos kilakoltatás veszélye nem fenyeget).<ref name="State of the World’s Cities 2006/2007">[https://unhabitat.org/books/state-of-the-worlds-cities-20062007/# State of the World’s Cities 2006/2007] "UN-HABITAT (2006): State of the World’s Cities 2006/2007 – 30 Years of Shaping the Habitat Agenda. Earthscan Publications Ltd, London, 204. o."</ref>
A kritériumok alapján láthatjuk, hogy ez a meghatározás is viszonylag tágan értelmezhető (tartós hajlék kérdése, birtokjog kérdése).
Emellett az egyes országok saját definíció szerint kategorizálhatnak, vagyis előfordulhat, hogy az egyik meghatározás szerint nyomornegyedről beszélhetünk, míg egy másik szerint nem, az érintett ország nem rendelkezik egységes meghatározással.<ref name="Urbanizációs válság a fejlődő világban?">[http://www.geopolitika.hu/hu/2016/04/27/urbanizacios-valsag-a-fejlodo-vilagban/ Czirják Ráhel: Urbanizációs válság a fejlődő világban?] "PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet (2016. április 27.)"</ref>
 
== Története ==
=== "A hosszú 19. század" ===
==== London és a nagyvárosok gondjai ====
[[Anglia|Angliában]] a [[Urbanizáció#Városrobbanás, agglomerálódás|városrobbanás]] időszaka a [[18. század]] utolsó harmadában kezdődött, az [[ipari forradalom]]mal párhuzamosan. Az országban a városlakók aránya (urbanizációs ráta) az [[1800-as évek]] 32%-áról 100 év alatt több mint duplájára nőtt: [[1900]]-ban 78% volt, míg a világátlag ezen időszakban 2-3%-ról csupán 15%-ra emelkedett<ref name="Népesség- és településföldrajz"> Kovács Zoltán (2002): ''Népesség- és településföldrajz''. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 239. o."</ref> [[1850]]-ben pedig itt következett be a nagyvárosok történelmi fordulópontja, ugyanis ettől kezdve az [[Egyesült Királyság]]ot, a világon elsőként, többségében városi lakosság népesítette be (több lett a városlakó, mint a vidéki).<ref name="Egy új nagyvárosi vízió"> O’Meara, Molly (1999): ''Egy új nagyvárosi vízió'' In: ''A világ helyzete 1999 – A Wordwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról''. (Worldwatch Institute), Föld Napja Alapítvány, Budapest, 146–165. o."</ref>.
 
A faluból városba történő tömeges migráció egyik kiemelkedő célpontja az iparvárosok mellett a főváros, [[London]] volt, amelynek lakosságszáma a 19. század közepén 2,5 millió fő volt.<ref name="A munkásosztály helyzete Angliában"> Engels, Friedrich (1980): ''A munkásosztály helyzete Angliában''. Magyar Helikon, Békéscsaba, 398. o."</ref> Egymás szomszédságában éltek a gazdag és szegény rétegek, az ipari forradalom következtében beinduló gyors gazdasági növekedés nyertesei, és az indusztrializáció negatív hatásaitól szenvedő munkásság. A gyors urbanizációs növekedés következtében jelentkező problémák a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásának eredményeképpen nem egyenlően sújtották a lakosságot. Legkiszolgáltatottabb helyzetben a [[foglalkozási átrétegződés]] következtében kialakuló nagy létszámú ipari munkásság volt.<ref name="A munkásosztály helyzete Angliában"/>
A szegényeknek nem volt lehetőségük a tisztálkodásra. A nyomornegyedekben nem volt vezetékes víz, mivel a csővezetékeket csak akkor fektették le, ha a helyiek azt megfizették, a folyók pedig a gyárak által okozott szennyezés miatt váltak erre alkalmatlanná.<ref name="A munkásosztály helyzete Angliában3"/> A túlzsúfoltság, az elégtelen higiéniás viszonyok, valamint a szennyvízelvezetés, szemételszállítás megoldatlansága következtében nagyon rosszak voltak a közegészségügyi viszonyok. Londonban a születéskor várható élettartam az 1800-as évek közepén alacsonyabb volt, mint Anglia többi részén.<ref name="A városi közegészségügy új útja"> Stephens, Carolyn – Stair, Peter (2007): ''A városi közegészségügy új útja''. In: ''A világ helyzete 2007 – Városaink jövője – A Wordwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról''. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 181–197. o."</ref> A többi iparvárosban hasonló problémákkal küzdöttek: a 19. század elején [[Liverpool]] munkásnegyedeiben például a születéskor várható élettartam 16 év volt.<ref name="Népesség- és településföldrajz"/> Így a nyomortanyák számos betegség okozói voltak – [[tífusz]], [[skarlát]], [[kolera]] –, amik a szabálytalan beépítettség következtében, a szellőzés hiányából adódóan könnyen terjedhettek. A lakóhelyek közelében lévő gyárak által kibocsátott füst pedig széles körben okozott tüdőbetegségeket.<ref name="A munkásosztály helyzete Angliában"/> (Nem véletlen, hogy megkülönböztetik az ún. [[Szmog#A redukáló (London-típusú) szmog|londoni típusú szmog]]ot.) Mindezek következtében rendkívül magas volt a halandóság.<ref name="Népesség- és településföldrajz"/>
 
Betegség esetén a szegények nem engedhették meg maguknak a jó orvosokat. Állapotuk vagy jobbra fordult, vagy az olcsó kuruzslókhoz fordultak, akik tevékenysége olykor többet ártott. A megbetegedés tovább fokozta a család nyomorát, hiszen az érintett személy keresete kiesett a bevételből, ráadásul kezelése többletkiadást jelentett. Bár számos jótékonysági intézmény igyekezett javítani ezen az állapoton, kapacitásaik végesek voltak a hatalmas embertömeggel szemben.<ref name="A munkásosztály helyzete Angliában"/><ref name="Nyomornegyed portrék">[http://www.geopolitika.hu/hu/2016/06/03/nyomornegyed-portrek/ Czirják Ráhel: Nyomornegyed portrék] "PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet (2016. június 3.)"</ref>
 
==== Megoldások a nyomor felszámolására ====
A megoldást végül a 19. század második felétől, a városok kaotikus fejlődése, és az itt kialakult embertelen körülmények felszámolása érdekében hozott [[jogszabály]]ok segítették. A törvények hatására beindult az [[építésügy]]i szabályozás. „Meghatározták a minimális utcaszélességet, így biztosítva az átszellőzést, ezáltal visszaszorítva a járványok terjedését. Továbbá limitálták a laksűrűséget és betiltották többek között a pincelakások építését, és mindenféle építkezést a helyi egészségügyi hivatalok jóváhagyásától tettek függővé.”<ref name="Népesség- és településföldrajz"/> A jogi szabályozók eredményeként „[…] London, ahol korábban a legegészségtelenebb életkörülmények uralkodtak, történelmileg precedens nélküli életminőséget ért el. […] az [[1830-as évek|1830-as]] és [[1920-as évek]] között a lakáskörülmények javulása rohamosan csökkentette a [[gümőkór|tuberkulózis]] okozta halálozások számát”.<ref name="A városi közegészségügy új útja"/>
 
A javulás hátterében más tényezők is álltak, amik bár spontán módon alakultak, nélkülük a londoni nyomornegyedek nem szűntek volna meg. Míg a törvények felülről jövő kezdeményezésnek tekinthetők, addig ebben az időszakban széles társadalmi réteget érintő, alulról jövő kezdeményezések is zajlódtak: a [[munkásmozgalom|munkásmozgalmak]]. A törvények elsősorban a lakhelyek állapotának javítását célozták, a munkakörülményekkel kapcsolatban a munkások vették a saját kezükbe az irányítást. Gyakori volt például, hogy segélyegyletet hoztak létre, fizetésük egy részét felajánlották a rászoruló(bb) tagok számára. A jogi környezet megváltozásával (például [[sztrájk]]- és [[szakszervezet]]-ellenes törvény visszavonása [[1824]]-ben) lehetőség nyílt a szakszervezetek megalakítására, amelynek köszönhetően immáron legális eszközökkel küzdhettek az emberségesebb munkahelyek megteremtéséért – sikerrel.<ref name="Történelem III."> Száray Miklós (2008): ''Történelem III.''. Műszaki Kiadó, Budapest, 286. o."</ref> A másik fontos tényező az ország gazdasági háttere volt, amely egyrészt lehetővé tett olyan infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek a közegészségügyi viszonyokat pozitívan befolyásolták – például csatornarendszer kiépítése. Másrészt a „világ műhelyének” fokozódó ipari termelése képes volt elegendő munkahelyet biztosítani a városba érkezők számára, továbbá lehetőség volt a jövedelmek bővülésére is. Mindezen tényezők együttes eredménye volt az, hogy a gyors városi növekedés következtében kialakuló nyomornegyedeket sikerült felszámolni Londonban<ref name="Nyomornegyed portrék">[http://www.geopolitika.hu/hu/2016/06/03/nyomornegyed-portrek/ Nyomornegyed portrék] "PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet (2016. június 3.)"</ref> és a többi ipari nagyvárosban.
 
=== A 20. századtól napjainkig ===
A nyomornegyedek gyakoriak voltak az észak-amerikai és európai városokban a 19. században és még a 20. század elején is.<ref name="Lawrence Vale 2007">Vale, Lawrence (2007): ''From the Puritans to the Projects: Public Housing and Public Neighbors''. Harvard University Press, {{ISBN|978-0-674-02575-2}}</ref><ref name="jech.bmj.com">[http://jech.bmj.com/content/60/8/654.full Back to back housing, courts, and privies: the slums of 19th century England] J.R. Ashton, Journal Epidemiol Community Health 2006; 60. kötet, 8. szám, 654. o.</ref> A 20. században már inkább a [[fejlődő országok|fejlődő]] és a [[legkevésbé fejlett országok|fejletlen ország]]okban maradtak meg és nőtt méretük, de megtalálható még napjainkban is a [[fejlett országok]] [[nagyváros]]aiban.<ref name="Slums: Past, Present and Future">[http://www.unhabitat.org/documents/media_centre/sowcr2006/SOWCR%204.pdf Slums: Past, Present and Future] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/documents/media_centre/sowcr2006/SOWCR%204.pdf |date=20130921055319 }} United Nations Habitat (2007)</ref><ref name=grhs2003>[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/grhs.2003.key.pdf The challenge of slums - Global report on Human Settlements] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/grhs.2003.key.pdf |date=20130921055009 }}, United Nations Habitat (2003)</ref>
 
Az [[UN-HABITAT|ENSZ–Habitat]] szerint 2014-ben a fejlődő országok lakosságának 30%-a, vagyis megközelítőleg 881 millió ember lakik nyomorközeli környezetben.<ref name="WCR2016">{{cite web|title=World Cities Report 2016: Urbanization and Development – Emerging Futures
Az [[UN-HABITAT|ENSZ–Habitat]] szerint 2012-ben a fejlődő országok lakosságának 33%-a, vagy megközelítőleg 863 millió ember lakik nyomorközeli környezetben.<ref name="UNHABITATswcr1213"/> A városban lakók ilyen jellegű aránya a szub-szaharai ún. „[[Fekete-Afrika|Fekete-Afrikában]]” a legmagasabb (62%), ezt követi [[Dél-Ázsia]] (35%), [[Délkelet-Ázsia]] (31%), [[Kelet-Ázsia]] (28%), [[Nyugat-Ázsia]] (25%), [[Óceánia]] (24%), [[Latin-Amerika]] és a [[Karib-térség]] (24%), valamint [[Észak-Afrika]] (13%). A különböző országok városlakóinak nyomornegyedben élők aránya 2009-ben a [[Közép-afrikai Köztársaság]]ban volt a legmagasabb (96%). Fejlődő tendenciát mutat azonban az, hogy 1990 és 2010 között a nyomornegyedekben élők aránya csökkent, miközben a Föld lakossága nőtt,<ref name="UNHABITATswcr1213">{{cite web|title=State of the World's Cities Report 2012/2013: Prosperity of Cities|publisher=UNHABITAT| url=http://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/745habitat.pdf|accessdate=4 October 2013}}</ref> köszönhetően az iparosított építési technológiák széles körű elterjedésének Indiában és Ázsiában. Az ENSZ szerint ugyanakkor [[2050]]-re a nyomornegyedek népessége elérheti a 2 milliárd főt.<ref name="State of World Cities 2012/2013"> "State of World Cities 2012/2013, UN-HABITAT (2012), Nairobi, 151. o."</ref>
|publisher=UNHABITAT| url=https://unhabitat.org/books/world-cities-report/#|accessdate=10 May 2019}}</ref> A városban lakók ilyen jellegű aránya a szub-szaharai, ún. „[[Fekete-Afrika|Fekete-Afrikában]]” a legmagasabb (56%), ezt követi [[Dél-Ázsia]] (31%), [[Délkelet-Ázsia]] (28%), [[Kelet-Ázsia]] (26%), [[Délnyugat-Ázsia]] (25%), [[Óceánia]] (24%), [[Latin-Amerika]] és a [[Karib-térség]] (21%), valamint [[Észak-Afrika]] (12%). A különböző országok városlakóinak nyomornegyedben élők aránya 2014-ben [[Dél-Szudán]]ban volt a legmagasabb (96%). Fejlődő tendenciát mutat, hogy 1990 és 2010 között a nyomornegyedekben élők aránya csökkent, eközben azonban a Föld lakossága nőtt, vagyis az ilyen városrészek lélekszáma nőtt. Az ENSZ szerint [[2050]]-re a nyomornegyedek népessége elérheti a 2 milliárd főt.<ref name="UNHABITATswcr1213">{{cite web|title=State of the World's Cities Report 2012/2013: Prosperity of Cities|publisher=UNHABITAT| url=http://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/745habitat.pdf|accessdate=4 October 2013}}</ref>
 
A nyomornegyedekben uralkodó életkörülményeket jól jellemzik a következő adatok: legalább 1 millióan halnak meg évente olyan betegségekben, amelyek közvetlenül a víz- és higiéniai ellátottság nem megfelelő minőségével függnek össze,<ref name="Global report on urban health">WHO (2016): Global report on urban health</ref> valamint 10 gyermekből 1 meghal 5 éves kora előtt a szegény országok városaiban.<ref name="The Under-estimation of Urban Poverty in Low and Middle-Income Nations">Satterthwaite, David (2004): ''The Under-estimation of Urban Poverty in Low and Middle-Income Nations''. In: ''Poverty Reduction in Urban Areas, International Institute on Environment and Development''. London, 1–75. o.</ref> A fejlődő világ nyomornegyedei napjainkban hasonló nehézségekkel küszködnek, mint például az ipari forradalom hajnalán a viktoriánus London: tífusz, kolera, tuberkolózis. Ám a helyzetet még súlyosabbá teszik az olyan, úgynevezett „modern” betegségek, mint az asztma, szívbetegség, rák stb. Így ezek az emberek a betegségek „kettős terhét” kénytelenek viselni.<ref name="A városi közegészségügy új útja"/>
Ezen területek kiterjedése és létrejötte, méretük változása eltérő a világ különböző pontjain és különféle okokra vezethetőek vissza. A leggyakoribb okok a gyors elvárosiasodás ([[urbanizáció]], a vidékről városba migrálás)<ref name=whyslums/>, gazdaságfejlődési stagnálás és csökkenés, magas munkanélküliség, szegénység, feketegazdaság, hibás koncepciójú településtervezés és településfejlesztési politika, természeti katasztrófák és szociális konfliktusok.<ref name=whyslums/><ref>Patton, C. (1988): ''Spontaneous shelter: International perspectives and prospects''. Philadelphia: Temple University Press</ref><ref name=grhs2011>[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/GRHS.2003.2.pdf Assessing Slums in the Development Context] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/GRHS.2003.2.pdf |date=20140105025237 }} United Nations Habitat Group (2011)</ref> Az egyes országok fejlesztési stratégiái eltérő módon próbálják meg ezek méreteit csökkenteni és átalakítani, változó sikerrel. Ilyenek a szlömös területek eltávolítása, áthelyezése, annak fejlesztése, városléptékű infrastruktúra-fejlesztés és állami támogatású lakásépítési programok meghirdetése.<ref name=unh2007a>[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4631_46759_GC%2021%20Slum%20dwellers%20to%20double.pdf Slum Dwellers to double by 2030] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4631_46759_GC%2021%20Slum%20dwellers%20to%20double.pdf |date=20130317043415 }} ''UN-HABITAT report, April 2007''.</ref><ref>[http://www.globalurban.org/GUDMag06Vol2Iss1/Serageldin,%20Solloso,%20&%20Valenzuela.htm Local Government Actions to Reduce Poverty and Achieve The Millennium Development Goals], Mona Serageldin, Elda Solloso, and Luis Valenzuela, Global Urban Development Magazine, 2. kötet, 1. szám (2006. március)</ref>
 
A nyomornegyedek létrejöttének és bővülésének, terjeszkedésének okai különbözőek lehetnek, és eltérhetnek régiónként, az egyes tényezők egymásból fakadhatnak és erősíthetik is egymást, a hatások sokszor átfedésben vannak, illetve egyszerre több érvényesül.
 
A leggyakoribb okok:
*Népességnövekedés: a lakónépesség gyors ütemű növekedése, amellyel nem képes felvenni az iramot az infrastruktúra és egyéb tényezők fejlesztése.
*Vidékről a városba költözés (urbanizáció): az emberek a jobb munkalehetőségek és kapcsolatok miatt vándorolnak a városokba.
*Rossz [[infrastruktúra]]: a szükséges mennyiségű és minőségű fejlesztések hiányoznak (pl. utcák, csatornázás kiépítése).
*Urbanizációs válság: komplex jelenség, amely tartalmazza a városi túlzsúfoltságból adódó gazdasági, társadalmi hatékonyságveszteségeket és környezeti problémákat is, melyek rövid és hosszú távon egyaránt, valamint mind mikro-, mind makroszinten súlyos következményekkel járnak a tágan értelmezett fejlődés tekintetében<ref>Ricz Judit (2007): ''Urbanizáció a fejlődő országokban: trendek, dimenziók és kihívások''. Tér és Társadalom, 21. 3., 182. o.</ref>
*Vidékről a városba költözés (urbanizáció): az emberek a több és jobb munkalehetőség és kapcsolatok miatt költöznek a városokba.
*Elégtelen várostervezés: sokszor
*Urbanizációs válság: komplex jelenség, amely tartalmazza a városi túlzsúfoltságból adódó gazdasági, társadalmi hatékonyságveszteségeket és környezeti problémákat is, amelyek rövid és hosszú távon egyaránt, valamint mind mikro-, mind makroszinten súlyos következményekkel járnak a tágan értelmezett fejlődés tekintetében.<ref>Ricz Judit (2007): ''Urbanizáció a fejlődő országokban: trendek, dimenziók és kihívások''. Tér és Társadalom, 21. 3., 182. o.</ref>
*Szegénység: a lakhatás költségei olcsóbbak, és az együttélésnek is vannak megtakarításai.
*Elégtelen várostervezés: gyenge a jogszabályok betartatása, vagy egyáltalán nincs területfejlesztési koncepció.
*Társadalmi elkülönülés: faji, vallási vagy egyéb alapon.
*[[Feketegazdaság]]: a szürke- és feketegazdaság, az informális munkapiac terjedése új "munkaerőt" igényel, így a lakosság bővül ezeken a területeken.
*Természeti katasztrófa: a földrengések, árvizek elől menekülők gyakran csak rossz életkörülmények között tudják folytatni életüket, vagy eleve veszélyhelyzetnek kitett területen rendezkednek be.
*[[Szegénység]]: a lakhatás költségei olcsóbbak, és az együttélésnek is vannak megtakarításai.
*Háború, terror: a társadalmi összetűzések elől menekülők is gyakran átmeneti menedékszállásokon igyekeznek átvészelni a veszélyt.
*Társadalmi elkülönülés: faji, vallási vagy egyéb alapon. Ez inkább csak egy formája, alsóbb szerveződési rétege a jelenségnek, nem pedig közvetlen oka.
*Politika: az államnak egyszerűen nem áll érdekében megoldani a problémát, mert nem okoz olyan mértékű problémákat a rövidtávú célok megvalósításában.
*[[Természeti katasztrófa]]: a földrengések, árvizek elől menekülők gyakran csak rossz életkörülmények között tudják folytatni életüket, vagy eleve veszélyhelyzetnek kitett területen rendezkednek be. Példa: 2007-es Sidr vihar Bangladesben, [[2010-es haiti földrengés]].
*[[Háború]], [[terror]]: a társadalmi összetűzések elől menekülők is gyakran átmeneti menedékszállásokon igyekeznek átvészelni a veszélyt (pl. a libanoni polgárháború miatt 1975 és 1990 között, vagy napjainkban [[Kabul]] mellett a [[tálibok|tálib]] fenyegetés miatt).
*[[Politika]]: az államnak egyszerűen nem áll érdekében megoldani a problémát, mert nem okoz olyan mértékű problémákat a rövidtávú célok megvalósításában.
 
A növekedési trendek olyan gyorsak, hogy "a közszolgáltatások, a lakhatás és közlekedés kínálata nem képes lépést tartani a növekvő kereslettel, mint ahogyan a formális munkapiac sem képes felszívni a városba áramló tömegeket".<ref>Ricz Judit (2009): ''Nyomornegyedek, szegénység, bűnözés – van-e kiút?'' Fala Város Régió, 2009, 2., 29. o.</ref> Így a szükséges infrastruktúra hiányában a népesség egy része nyomornegyedekben kénytelen élni.
 
Bár a fejlődő országok a városi népesség százalékos arányának tekintetében a fejlett országok történelmi tendenciái szerint növekszenek, az abszolút számok tekintetében viszont a növekedés példa nélküli.<ref name="Urbanizálódó világ"> Lee, Kai N. (2007): ''Urbanizálódó világ''. In: ''A világ helyzete 2007 – Városaink jövője – A Wordwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról''. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 22–44. o.</ref> Ez az oka annak, hogy bár az ipari forradalommal ugrásszerűen növekedésnek induló európai nagyvárosoknál is voltak városodással kapcsolatos problémák, napjainkban a fejlődő országoknál már urbanizációs válságról lehet beszélni.<ref name="Urbanizációs válság a fejlődő világban?"/>
 
Az urbanizáció mennyiségi és minőségi tényezői közötti összefüggést Lackó László a következőképpen magyarázza: "A városlakó népesség gyors növekedését, azaz a mennyiségi urbanizációt többnyire csak késéssel követi az ellátás színvonalának emelkedése, a civilizáltabb életforma terjedése, azaz a minőségi urbanizáció. Nagy kérdés azonban, hogy a váltás mely szakaszban történik meg, és az sem mellékes, hogy a szakadék – a két fázis, illetve a két tényezőcsoport között – mekkora."<ref>Lackó László (1997): ''A századvégi urbanizáció fontosabb jellemzői – Hiedelmek és tények''. Magyar Tudomány, 1997, 3., 278–295. o.</ref>
 
== Jellemzői ==
A nyomornegyedben lakó emberek a szegénység mellett ki vannak szolgáltatva egyrészt az urbánus lét veszélyeinek (pl. [[veszélyes hulladék]]lerakók, [[gyorsforgalmi út|gyorsforgalmi utak]], [[vasút|vasutak]] a lakóhelyek közelében),<ref>Lowe, Marcia D. (1992): ''A városok alakítása''. In: ''A világ helyzete 1992 – A Wordwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról''. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 118–136. o.</ref> másrészt a [[természeti katasztrófa|természeti katasztrófákkal]] (pl. [[árvíz|árvizek]], [[földcsuszamlás]] stb.) szemben is védtelenek.<ref>Lee, Kai N. (2007): ''name="Urbanizálódó világ''. In: ''A világ helyzete 2007 – Városaink jövője – A Wordwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról''. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 22–44. o.<"/ref> Ezek a tényezők – az egészségtelen környezet által – hozzájárulnak a betegségek gyakoribb előfordulásához is.
 
A nyomornegyedek fennállása szoros kapcsolatban áll az adott ország társadalmával és annak kultúrájával, valamint a népességnövekedéssel. Ahol állandósultak ezek a nyomortelepek, joggal feltételezhető a kevésbé szigorú, gyenge állami szabályozás és a közösségi akarat hiánya.
 
A nyomornegyedek többnyiretömbszerű aformája nagyvárosokés külterületéna helyezkednekszórványos el, de eznyomorlakások az eltérő városfejlődéseknektelepülésfejlődéseknek megfelelően a városok más és más részein helyezkednek el, olykorde aakár az egész városszerkezetet is átszőhetik. A magterülethez közel fekszik afekvő nyomortelep (pl. a kenyai Kibera, és az indiai Dárávi), a külvárosi részen terül el a mexikói Neza. Népsűrűségük mindig magas, ez alapvető kritériumnak mondható. Az épületállomány rendkívül változó: a legegyszerűbb, fából és hulladékból összeillesztett falú, cölöpökön álló és földmozgás veszélyének kitett épületek egyaránt megtalálhatóak a világ nyomornegyedeinnyomornegyedeiben, de egy adott városra, egyegyazon vidékre természetesen egyazonugyanolyan típusú megoldások a jellemzőek. A jobb minőségű épületek egyik következménye a jobb higiéniás körülmény és a több és jobb minőségű szolgáltatások megjelenésének lehetőségét tartogatja.
 
== Problémák ==
 
== Nyomornegyedek a világon ==
[[Fájl:Urban population living in slums 2014.svgpng|500px450px|bélyegkép|jobbra|A nyomornegyedben élők aránya a városi lakossághoz képestviszonyítva (ENSZ–Habitat, 20052014){{oszloplista|{{jelmagyarázat|#D4AA00|0–10%}}{{jelmagyarázat|#FFB380|10–20%}}{{jelmagyarázat|#FFAAAA|20–30%}}{{jelmagyarázat|#FF5555|30–40%}}{{jelmagyarázat|#FF0000|40–50%}}{{jelmagyarázat|#D40000|50–60%}}{{jelmagyarázat|#AA0000|60–70%}}{{jelmagyarázat|#800000|70–80%}}{{jelmagyarázat|#550000|80–90%}}{{jelmagyarázat|#2B0000|90–100%}}{{jelmagyarázat|#999999|nincs adat}}}}]]
Az alábbi táblázat az ENSZ–Habitat 2015-ös adatbázisából származnak (''Global Urban Indicators Database 2015''). [[1990]] és [[2014]] között mutatja be a városlakók nyomornegyedben élők arányát (százalékban). A besoroláshoz az ENSZ-féle definíció négy fizikai jellemzőjét vették alapul: lakóépület tartóssága, elegendő élettér, ivóvíz-ellátottság és közegészségügy. A mellékelt térképen a legfrissebb, 2014-es év adatai szerepelnek több országra lebontva.
 
A nyomornegyedben élők aránya csökkent, azonban a területek népessége a vizsgált időszakban nagyobb mértékben növekedett (mellette pedig a városlakók aránya is), ami azt jelenti, hogy az elmúlt pár évtizedben összességében nőtt az ilyen rossz körülmények között élő emberek száma (689 millióról 881 millió főre), ez átlagosan a városban élők 28%-a. Az egyetlen régió, ahol az elérhető adatok alapján nőtt a nyomorban élők aránya (mérsékelten), az Délnyugat-Ázsia (22,5%-ról 24,9%-ra); a többi területen pedig jelentős aránybeli javulás történt (12–26 százalékpontos csökkenés).
 
{|class="wikitable sortable" style="text-align: center;"
|-
!rowspan=2|Régió
!colspan=6|A városlakók nyomornegyedben élő aránya (%, 2014)
|-
!width=|1990
!width=|1995
!width=|2000
!width=|2005
!width=|2010
!width=|2014
|-
|style="text-align:left;"| [[Latin-Amerika]] és [[Karib-térség]]
| 33,7
| 31,5
| 29,2
| 25,5
| 23,5
| 21,1
|-
|style="text-align:left;"| [[Észak-Afrika]]
| 34,4
| 28,3
| 20,3
| 13,4
| 13,3
| 11,9
|-
|style="text-align:left;"| [[Fekete-Afrika]]
| 70,0
| 67,6
| 65,0
| 63,0
| 61,7
| 55,9
|-
|style="text-align:left;"| [[Délnyugat-Ázsia]]
| 22,5
| 21,6
| 20,6
| 25,8
| 24,6
| 24,9
|-
|style="text-align:left;"| [[Dél-Ázsia]]
| 57,2
| 51,6
| 45,8
| 40,0
| 35,0
| 31,3
|-
|style="text-align:left;"| [[Délkelet-Ázsia]]
| 49,5
| 44,8
| 39,6
| 34,2
| 31,0
| 28,4
|-
|style="text-align:left;"| [[Kelet-Ázsia]]
| 43,7
| 40,6
| 37,4
| 33,0
| 28,2
| 26,2
|-
|}
 
Napjainkban a világ minden táján élnek nyomorban élő emberek, és így nyomornegyednek nevezhető városrészek, telepek. Az alábbiakban egy-egy [[kontinens]] jelentősebb nyomornegyedéről található egy felsorolás, azok jellemzőivel és különbségeivel.
 
==== Rocinha, Rio de Janeiro ====
[[Fájl:Rocinha by Diego Baravelli.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Rocinha madártávlatból]]
Az egyik leghíresebb nyomornegyed a sok közül a Rio déli zónájában fekvő [[Rocinha]]. A [[favela]] a város két leggazdagabb negyede – [[São Conrado]] és [[Gávea]] – között fekszik, egy meredek hegyoldalon.<ref name=">[http://mundoreal.org/about/about-rocinha About Rocinha] Mundoreal: About Rocinha (2016. június 3.)</ref> Rocinha erőteljesen városiasodott terület, ugyanis az infrastruktúrája, valamint az itt található szolgáltatások igen fejlettek. A lakóépületek több emeletes kőházak, amelyek többségében van vezetékes víz és áram. A területen több száz üzlet található, sok szolgáltatás és civil szervezet. A kereskedelmi hálózat igen kiterjedt, így az itteni lakosok helyben megkaphatnak mindent, amire szükségük van.<ref>[https://www.theguardian.com/global-development/2015/aug/05/rio-olympic-games-2016-favela-not-ready-for-another-mega-event], Silva, Michel/1 (2015): ''Rio Olympics: view from the favelas – ’We’re not ready for another mega event’''. In: The Guardian</ref> Mindezek ellenére az itteni életkörülmények meglehetősen rosszak. A lakosok bevételei alacsonyak, az erőforrások szűkösek. A csatornacsatornázás hiánya miatt gyakoriak az olyan betegségek, mint a trópusi náthaláz, így Rocinhában a csecsemőhalandóság 50%-kal magasabb, mint Rio más részein. Gyakori a vízhiány, az áramszolgáltatásban való kimaradás, valamint közlekedési nehézségek, gyenge közbiztonság és elégtelen minőségű oktatás nehezíti az itteniek életét. A területen továbbá nagy a földcsuszamlások veszélye is, hiszen a házak többnyire meredek lejtőkre épültek, és nem felelnek meg az építészeti előírásoknak.
 
[[2011]]-től különböző rendfenntartó szerveket telepítettek a favelába annak érdekében, hogy átvegyék az irányítást a helyi drog-bandák felett. A rendőrség és a katonaság együttműködésével a hatóságok létrehoztákrendfenntartó aegységet 28.hoztak rendfenntartó egységetlétre, amit a helyiek bizakodva fogadtak, ám az előzetes várakozásokkal szemben mindez jelentős mértékben rontottromlott a közbiztonságon.közbiztonság, Ugyanisugyanis megkezdődtek a drog-bandák és a fegyveresaz alakulatok közti összecsapások, amik sok esetben civil áldozatokat is szednek. A rendőri brutalitás pedig megingatta az itteniek bizalmát a rendfenntartó szervekben.
 
Rocinha és Brazília több más nyomornegyedének életkörülményein javíthat a PAC (Programa de Aceleracao do Crescimento – Növekedést Gyorsító Program), amelyet [[2007]]-ben [[Luiz Inácio Lula da Silva]] elnök kezdeményezett, majd [[Dilma Rousseff]] 2011-ben kiterjesztett. A program célja a gazdasági fellendülés elősegítése, ezáltal az egyenlőtlenségek csökkentése.<ref>[http://catcomm.org/pac/ Growth Acceleration Program (PAC) | Catalytic Communities | CatComm]</ref><ref name="Nyomornegyed portrék"/>
 
=== Afrika ===
[[Fájl:Townships of Cape Town.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Bádogváros Fokvárosnál]]
Északon, a [[Földközi-tenger]] partvidékén lévő muszlim országokban is előfordulnak nyomornegyedek, a legnagyobb [[Kairó]]ban. A [[Szahara (sivatag)|Szaharától]] délre ([[Fekete-Afrika]]) a városlakók óriási aránya él nyomornegyedben (átlagban több mint a fele), a legmagasabb arányban [[Szudán]], [[Csád]], a [[Közép-afrikai Köztársaság]], [[Angola]] és [[AngolaMozambik]] városaiban. A kontinens egyik legnagyobbja a [[kenya]]i [[Kibera]]. A [[Dél-afrikai Köztársaság]]ban [[Soweto]] területén, [[Johannesburg]] agglomerációjában, illetve [[Khayelitsha]] [[Fokváros]]ban. Az országban a hosszú időn át tartó [[apartheid]] hatása a mai napig érezhető, ezek a nyomornegyedek leginkább faji alapon különülnek el.
 
Az afrikai nyomornegyedek több szempontból is a leghátrányosabb helyzetben vannak. A hajlékok rossz minősége és az ivóvíz szűkös elérése komoly problémákat okoz ezekben az országokban, amelyet a gyors népességnövekedés, a fiatalkorúak rendkívül magas aránya súlyosbít.
 
==== Kibera, Nairobi ====
Afrika egyik legnagyobb nyomornegyede a [[kenya]]i főváros kb. 2,5 km<sup>2</sup> területű városrésze, [[Kibera]]. 2008-ban egy Kiberát feltérképező projekt alapján az egész telepre végzett becslés szerint 235 &nbsp;000–270 &nbsp;000-en lakhatnak a nyomornegyedben.<ref name="Map Kibera Project">[http://mapkiberaproject.yolasite.com/maps-and-statistics.php Map Kibera Project] Map Kibera Project</ref>Kibera területe több telepre (''village''-re) oszlik, melyeket vasút, utak és árkok választanak el egymástól. Ezek élén a helyiek által választott képviselőtestület áll, akik a telep életét irányítják. Őket a kormány nem ismeri el hivatalos szervnek, ám ha bármilyen fejlesztést szeretne végezni (például egy segélyszervezet a telepen), ehhez az ő beleegyezésük kell.<ref name="Nyomornegyed portrék"/>
 
=== Ázsia ===
[[Fájl:Dharavi Slum in Mumbai.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Dárávi belülről]]
Egyes becslések szerint a legnagyobb nyomornegyed az egész bolygón a [[pakisztán]]i [[Orangi Town]] ([[Karacsi]]).<ref name="The World's Largest Slums">[https://www.habitatforhumanity.org.uk/blog/2017/12/the-worlds-largest-slums-dharavi-kibera-khayelitsha-neza/ The World's Largest Slums] Habitat for Humanity</ref> Ez hasonló a mexikói Nezához abból a szempontból, hogy hatalmas a népsűrűség, de téglából épült lakások vannak. Egy másik óriási telep az [[india]]i [[Dárávi]] ([[Mumbai]]), más becslések szerint ez a legnagyobb, legalábbis Ázsiában. Ezeken kívül a nagyvárosokban mind megjelennek aaz ilyen telepek, [[Törökország]]tól (''[[gecekondu]]'') egészen [[Indonézia|Indonéziáig]]. A rossz, kevésbé tartós alapanyagú épületek Dél- és Délkelet-Ázsiára jellemzőek, az ivóvíz elégtelensége főleg a sivatagosabb területeken (pl. [[Közel-Kelet]]) jelentkezik, a szegénység és a magas arányú munkanélküliség, illetve a feketegazdaság pedig szinte minden ázsiai nyomornegyedhez kapcsolható.
 
==== Dárávi, Mumbai ====
[[Mumbai]] közepén terül el a mintegy 2 millió lakosú nyomornegyed, [[Dárávi]] (angolul ''Dharavi''). Az összetákolt hajlékok szinte teljesen integrálódtak a városi térbe, toronyházak, forgalmas utak törik meg a bádogviskók folytonosságát, amelyek 220 hektáron terülnek el. A jellegzetes kék palatetők minden lakható területet elfoglalnak, a folyóhoz és a tengerhez közeli részeken is. A [[Mahárástra]] önkormányzat [[1971]]-ben nyilvánította nyomornegyednek.<ref name="Nyomornegyed portrék"/> A korábbi mocsárvidék mocsarak feltöltése után megszűnt halászat, fazekas telep, majd bőripar jelent meg. Ezután főleg muszlim kézművesek telepedtek le a negyedben. Dárávi idővel menedékként szolgált a bevándorlóknak és a mumbai alvilágnak. A későbbiekben szemétgyűjtő és hulladék újrahasznosító cégek költöztek a térségbe. A szegény vidéki területekről bevándorlók azért választották ezt a nyomornegyedet, mert olcsó szálláshoz juthattak Mumbai, a lehetőségek városának (akkoriban ''Bombay'') központjában.<ref name="Dharavi">Life Science World. Dharavi – Asia’s largest Slum or Mumbai’s Hottest Property?</ref> Ennek eredményeképpen a világ legsokszínűbb, legváltozatosabb nyomornegyede épült ki. A lakosság vallás, kaszt, hovatartozás és foglalkozás alapján különül el 80 lakónegyedbe. Dárávinak komoly problémái vannak a közegészségüggyel, a higiéniai feltételek katasztrofálisak. Egy [[2006]]-os kutatás kimutatta, hogy minden 1440 lakosra jut egy toalett. Nagyon kevés nyilvános illemhely van, és ezért sokan a közeli [[Mahim Creek]] folyócskában végzik el dolgukat. A negyednek a súlyos vízhiánnyal is meg kell küzdenie, 15 háztartásra csupán egy vízcsap jut. A nyomornegyed jelentős hírnévre tett szert, ugyanis sok [[bollywood]]i, [[tollywood]]i, sőt még [[hollywood]]i filmet is forgattak itt. Ezek közül a legismertebb az Oscar-díjas [[Gettómilliomos]] című film. Dárávi a Mumbaiba látogatott turisták egyik célpontjává is vált, lehetőség van szervezett túrák keretében megtekinteni a nyomornegyedet, megismerni az ott lakók életét és küzdelmeit.<ref name="Dharavi"/> Az itt lakók az ipari tevékenységek széles skáláján tevékenykednek, az egyik legnépszerűbb foglalkozás a hulladék újrahasznosítás. Dárávi nyomornegyeddé minősítése óta (1971) számos újjáépítési program született, de ezek egyike sem volt túl sikeres. Ennek fő oka, hogy ezek a projektek legtöbbször figyelmen kívül hagyták az itt élők érdekeit, valamint nem vették számításba az indiaiak ragaszkodásához hagyományos életformájukhoz. Egyre több hazai és külföldi befektető érdeklődik a terület iránt, ami a telek kiváló elhelyezkedésének köszönhető. A kormány tervei között is szerepel, hogy felfejleszti és újjáépíti a területet, és javít az itt élők életkörülményein. Azonban a program csak akkor lehet sikeres, ha nyomornegyedben lakó embereket is bevonják a programba és figyelembe veszik az ő igényeiket is.<ref name="Nyomornegyed portrék"/>
 
Dárávinak komoly problémái vannak a közegészségüggyel, a higiéniai feltételek katasztrofálisak. Egy [[2006]]-os kutatás kimutatta, hogy minden 1440 lakosra jut egy toalett. Nagyon kevés nyilvános illemhely van, és ezért sokan a közeli folyóban végzik el dolgukat. A negyednek a súlyos vízhiánnyal is meg kell küzdenie, 15 háztartásra csupán egy vízcsap jut. Az itt lakók az ipari tevékenységek széles skáláján tevékenykednek, az egyik legnépszerűbb foglalkozás a hulladék újrahasznosítás. Dárávi nyomornegyeddé minősítése óta (1971) számos újjáépítési program született, de ezek egyike sem volt túl sikeres. Ennek fő oka, hogy ezek a projektek legtöbbször figyelmen kívül hagyták az itt élők érdekeit, valamint nem vették számításba az indiaiak ragaszkodásához hagyományos életformájukhoz. Egyre több hazai és külföldi befektető érdeklődik a terület iránt, ami a telek kiváló elhelyezkedésének köszönhető. A kormány tervei között is szerepel, hogy felfejleszti és újjáépíti a területet, és javít az itt élők életkörülményein. Azonban a program csak akkor lehet sikeres, ha nyomornegyedben lakó embereket is bevonják a programba és figyelembe veszik az ő igényeiket is.<ref name="Nyomornegyed portrék"/>
 
A nyomornegyed jelentős hírnévre tett szert, ugyanis sok [[bollywood]]i, [[tollywood]]i, sőt még [[hollywood]]i filmet is forgattak itt. Ezek közül a legismertebb az Oscar-díjas [[Gettómilliomos]] című film. Dárávi a Mumbaiba látogatott turisták egyik célpontjává is vált, lehetőség van szervezett túrák keretében megtekinteni a nyomornegyedet, megismerni az ott lakók életét és küzdelmeit.<ref name="Dharavi"/>
 
== Jegyzetek ==