„Ki no Curajuki” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átirányítás megszüntetve. Eredeti cél: Kokin Wakasú Címke: Megszüntetett átirányítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
24. sor:
A bevezetőben írja: ''„ A költészet a japán lélekből fakad...”'' Az „ emberi kapcsolatok” helyett, így fogalmaz: ''„A dal (költészet) az, ami elsimítja a férfi-női kapcsolatot és lecsillapítja a vad harcos szívét”''<ref>Suzuki Sadami: ''The concept of literature in Japan''. Nichibunken series No. 8. International Research Center for japanese studies, Kyoto. 2006 p62</ref>
Megírta a történelmét mitológiai eredetétől a legújabb versein át, műfajokra osztva és néhány nagy költőre vonatkoztatva, kemény kritikával illetve elődeit, mint például [[Arivara no Narihirát]].
== Munkássága ==
30. sor:
Ki no Curajuki 890-es években vált a vaka azaz a rövid japán versek költőjévé.
A harminchat halhatatlan költő (szandzsúrokkaszen 三十六歌仙) közé sorolják, akiket Fudzsivara no Kintó szelektált.
Egyik verse benne van a Hjakunin Issú (百人一道 ) „Száz költő egy verse” japán versantológiában, melyet a 13. században állított össze Fujivara no Teika, jóval Curajuki halála után. Ez az antológia 35. verse, melyet akkor írt, amikor hosszú idő után újra meglátogatta a szálláshelyet, ahol mindig megszállt, valahányszor a Hasze-dera templomba ment. A gazda incselkedve megkérdezte a költőtől, hogy miért nem szállt meg mostanában nála, hisz itt mindig van hely a számára. Erre írta válaszul a verset, mely így hangzik:<blockquote>
A gyűjteményben szerepel Ki no Tomonori (a Kokinsú egyik szerkesztője, Curajuki unokatestvére; valószínűleg 905-ben halhatott meg) verse is, aki a lehulló cseresznyeszirmokról ír.
Miután Kiotóban több hivatala is volt, kinevezték Tosza tartomány (Sikoku szigete) kormányzójává, ahol 930-tól 935-ig tartózkodott. Később feltehetőleg Suó tartomány kormányzója lett, mivel feljegyezték, hogy vaka partikat (Utai 謡) tartott Suói házában.
42 ⟶ 41 sor:
951-ben a Nasicubo no gonin (梨壺の五人) -öt japán költőből és nemesből álló csapat, melyben Curajuki fia Tokifumi is beletartozott- által összeállított goszen vakasúben (後撰和歌集 Későbbi waka antológia) szerepelnek a Tosza nikkiben található versek is.
Curajuki 935-ben összegyűjtötte az Új vakák antológiát (Shinsen waka 新鮮) , amely csak azért nem nyerte el a császári támogatást, mert az uralkodó, aki megbízta összeállításával meghalt mielőtt Curajuki benyújthatta volna munkáját.<ref>Helen C. McCullough: Classical Japanese Prose. Stanford University Press, Stanford, California. 1990. p70</ref>
=== Gendzsi szerelmei ===
51 ⟶ 50 sor:
== Források ==
* Vihar Judit: ''A japán irodalom rövid története''. Nemzetközi Tankönykiadó, Délmagyarország Könyv- és Lapkiadó Kft. 1994
* Helen Craig McCullough: ''Classical Japanese Prose''. Stanford University Press, Stanford, California. 1990
* Sagnik Bhattacharya: A Hundred Autumn Leaves (The Ogura Hyakunin Isshu: Transleted and Annotated)
* Traditional Japanese Literature. Szerk. Haruo Shirane. Columbia University Press, New York. 2007. p204
* Curajukiről angolul: https://www.britannica.com/biography/Ki-Tsurayuki
== Egyéb ==
* Shuichi Kato: A History of Japanese Literature The First Thousand Years. Kodansha International Ltd. London 1979. p98
* Curajuki versei: http://www.wakapoetry.net/poets/early-heian-poets/ki-no-tsurayuki/
* Versek a harminchat halhatatlan költőtől: https://100poets.wordpress.com/the-36-immortals-of-poetry/
| |||