„Elbeszélés (műfaj)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Visszavontam az utolsó 4 változtatást (109.166.138.185 és 82.137.8.61), visszaállítva Csigabi szerkesztésére
1. sor:
{{egyért2|a prózaepikai műfajról|Elbeszélés (egyértelműsítő lap)}}
Az '''elbeszélés''' (régi [[Magyar nyelv|magyar]] arcunevén: beszély) a [[irodalom|rák a gyomrodszépirodalmi]] [[műfaj]]-hierarchiában tágabb értelemben a [[novella|novellával]] azonos jelentésben használt kifejezés, szűkebb értelemben a terjedelmében a novella és a [[kisregény]] között elhelyezkedő, gyakran ''hosszú novellának'' nevezett prózaepikai műfaj. Ez utóbbi meghatározása sok esetben bizonytalan, gyakran a teoretikusok is ellentmondanak egymásnak az elbeszélésműfaj értelmezésekor. A novellával szemben általában jellemzi, hogy ugyan szintén egyetlen cselekménysorra fűződik fel, ám az események és leírások bőségesebben, részletesebben kifejtve kapnak helyet benne, emellett gyakoribbak a helyzetváltoztatások és a fordulatok. Verses változata az [[elbeszélő költemény]] válfajaként számon tartott költői elbeszélés, régiesen költői beszély.
 
A műfaj tipikus példái [[Stendhal]] ''Vannina Vannini,'' [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]] ''Dubrovszkij,'' [[Heinrich von Kleist|Kleist]] ''Michael Kohlhaas,'' [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Tolsztoj]] ''Kozákok,'' [[Makszim Gorkij|Gorkij]] ''Csudra Makar,'' [[Thomas Mann (író)|Thomas Mann]] ''Tonio Kröger,'' [[Krúdy Gyula]] ''Az útitárs'' című elbeszélései.