„Kígyók” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
42. sor:
Anyátok fasza
 
Anyátok picsája
== Anatómia ==
 
{{bővebben|Kígyó-csontváz}}
A kígyók teste hosszú, megnyúlt, végtagjaikat teljesen elvesztették, csak az ősibb, nagy testű [[óriáskígyófélék|óriáskígyókon]] találjuk meg a hátsó lábak apró csonkjait. Hosszuk a 10,4&nbsp;cm-es Leptotyphlops carlaeától<ref name="zootaxa"/> a 6,95&nbsp;méter hosszú [[kockás piton|pitonok]]<ref name="SunBear"/> és 5,21 méter hosszú [[zöld anakonda|anakondák]]<ref name="Riv00">{{cite thesis |author=Rivas, Jesús Antonio |year=2000 |title=The life history of the green anaconda ''(Eunectes murinus)'', with emphasis on its reproductive Biology |degree=[[Doctor of Philosophy|Ph.D.]] |publisher=[[University of Tennessee]] |url=http://www.anacondas.org/diss/disser.pdf |format=[[Portable Document Format|PDF]] |accessdate=2016-02-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160303202240/http://www.anacondas.org/diss/disser.pdf |archivedate=2016-03-03 }}</ref> között változatos képet mutat. A nemrég felfedezett [[titanoboa]] fosszilis maradványai alapján a tudósok úgy vélik, ez egy valaha élt, a mai fajoknál hosszabb, 12,8 méter hosszú faj lehetett.<ref name=head>{{cite journal|last=Head|first=Jason J.|coauthors=Jonathan I. Bloch, Alexander K. Hastings, Jason R. Bourque, Edwin A. Cadena, Fabiany A. Herrera, P. David Polly, and Carlos A. Jaramillo|title=Giant boid snake from the paleocene neotropics reveals hotter past equatorial temperatures.|url=http://www.nature.com/nature/journal/v457/n7230/abs/nature07671.html|journal=[[Nature]]|volume=457|pages=715-718|accessdate=2009-02-05}}</ref> A test belsejében a [[függesztőöv]]ek is visszafejlődtek. A felső függesztőöv ([[vállöv]]) teljesen eltűnt, maradványai sincsenek, ellenben az alsó függesztőöv ([[medenceöv]]) maradványait még fellelhetjük. [[Gerinc]]oszlopuk igen nagy számú [[csigolya|csigolyából]] épül fel. A csigolyák – a fejgyám kivételével – az egész testben [[borda|bordákat]] viselnek. A kúszó életmód következtében a [[szegycsont]] teljesen feleslegessé vált, így az is visszafejlődött. A [[koponya]] állkapcsi készüléke nagyon laza felfüggesztésű, így rendkívüli módon képes az alsó és felső állcsont eltávolodni. Ennek oka, hogy gyökértelen fogaik rágásra nem alkalmasak, így táplálékukat kénytelenek egészben lenyelni. A nagy testű zsákmányok lenyelése igen hosszú és komplikált folyamat, így utána elrejtőznek egy biztonságos helyen, és hosszú ideig emésztenek.
 
A kígyók [[fog]]ai mind gyökértelen, ránőtt fogak, mint az a többi pikkelyes hüllőt is jellemzi. A fogak nemcsak a szájüregben fejlődnek ki, hanem sokszor más, a szájüreggel határos [[csont]]okon is kialakulnak. Ezek – mint már említettük – nem alkalmasak rágásra, csak a zsákmány megragadására és fogva tartására. Egyes kígyócsoportokban kifejlődnek a köztudatban is jól ismert méregfogak. A méregfogaknak a zsákmányolásban van szerepük, hisz ezeken keresztül ürül ki a zsákmányállatot megbénító erős méreganyag, hogy aztán a kígyó elfogyaszthassa. A méregfogaknak alapvetően két típusuk van.
* '''Barázdás méregfog:''' a méregfog elöl, a domború oldalán egy kis végigfutó vájatot, barázdát visel, mely a zsákmányállat testébe vezeti a mérget.
* '''Csatornás méregfog:''' úgy alakul ki, hogy barázdás méregfog vájatának két széle összenő egymással, és egy, a fog belsejében végigfutó cső alakul ki, mely pontosabban és gyorsabban juttatja a mérget a zsákmányállat testébe.
A méregmirigy egy [[külső elválasztású mirigyek|exokrin]] [[mirigy]], mely tulajdonképpen egy módosult ajakmirigynek tekinthető. Kivezető csöve a méregfog barázdájának vagy csatornájának tövébe nyílik.
 
Kültakarójuk a test egész hosszán száraz szarupikkelyek, viszont a fejen és a hason nem pikkelyeket hanem szarulapokat és -pajzsokat viselnek, melyek több pikkely összeolvadásával keletkeznek.
 
A kígyók sajátossága még a kétágú [[nyelv (testrész)|nyelv]], melyet a száj kinyitása nélkül ki tudnak dugni a szájüregből egy kis ajakrésen. Ez a kígyók számára egy igen fontos érzékelőszerv, leginkább szaglásra szolgál,a kígyó a nyelvével begyűjtött szagmolekulákat a szájpadlásán lévő szagreceptorokhoz továbbítja.. A [[gyomor]] hosszú zsákszerű, a belek is erőteljesen felcsavarodottak, követve a test keskeny, hosszúkás alakját. [[Húgyhólyag]]juk visszafejlődött, a [[tüdő]]nek is csak az egyik fele fejlett, a másik csökevényes vagy teljesen fel is szívódhat.
 
A kígyók tekintete merev, soha nem pislognak, ugyanis az alsó és felső [[szem]]héjak összenőttek egymással és átlátszó hártyává alakultak.
 
== Életmód ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kígyók