„Magyarok” változatai közötti eltérés

A magyar népi kultúra legismertebb jellegzetességei a látványos [[népviselet]], a sajátos magyar [[néptánc]], [[népdal]] és [[népzene]], a sokszínű [[mese]]- és [[monda]]világ, a gazdag [[hímzés]] és [[fazekasművészet]]. A népviselet vidékenként eltér, de mindenütt jellegzetesek a hímzéssel gazdagon díszített, színes női öltözetek. A [[tánc]]ok szintén vidékenként változnak, azonban az össszeállításuk, a [[táncrend]] ([[csárdás]], [[porka]], lassú és friss táncok), a rendkívül összetett, sok gyakorlást igénylő, látványos párostáncok és virtuóz férfi szólótáncok ([[legényes]]) váltogatása szinte minden magyar vidék [[parasztság]]ára jellemző volt. A magyar népdalokra jellemző az [[ázsia]]i és európai hagyományok ötvözéséből születő egyedülálló hangzásvilág, a népzenére a népi zenekarok tipikus hangszerkombinációi ([[citera]], [[duda]], [[hegedű]], [[nagybőgő]]). A népmesék és mondák közül jellegzetesen magyar mesealak a [[griffmadár]], a [[sárkány|hétfejű sárkány]] és a [[táltosparipa]]. Egyedülállóak az igazságos [[Mátyás király]]ról szóló történetek. A [[díszítőművészet]]ben egyes tájak különösen gazdag formavilágot alakítottak ki, mint a „tipikusan magyar” [[népművészet]]ként ismert színpompás [[kalocsa]]i hímzés és mintafestészet vagy az összetéveszthetetlen [[korond]]i edényfestés. Számos nagy magyar író, zeneszerző és képzőművész merített a gazdag néphagyományokból, mint [[Benedek Elek]], [[Móra Ferenc]], [[Tamási Áron]], [[Kodály Zoltán]] vagy [[Kovács Margit]]. Egyes [[könnyűzene]]i alkotók is felhasználnak magyar népzenei elemeket, kezdve az [[Illés zenekar|Illés]] együttestől [[Sebő Ferenc]]en át a [[Kormorán]] és [[Kárpátia]] együttesig. Sajátosan magyar vonás az eredeti néphagyományokat a mai életmódhoz igazító [[táncház-mozgalom]], amelynek leghíresebb képviselői a [[Muzsikás együttes]] és a világhírű [[Sebestyén Márta]]. A magyar népszokások közül szinte minden magyarlakta tájon ismert volt a [[húsvéti locsolkodás]] szokása, sok helyen pedig a karácsonyi [[regölés]], illetve [[betlehemezés]] is. A külföldön is ismert magyar néphagyományokhoz tartozik a [[betyár]]világ és a „magyar [[puszta]]”, főleg a [[Hortobágyi puszta|Hortobágy]] pásztorélete, amely a [[rideg állattartás]] (vagy mai kifejezéssel [[ökológia]]i állattenyésztés) máig fennmaradt öröksége. A népi kultúrához tartozik továbbá a jellegzetes magyar ételek egy része is, mint a híres magyar [[gulyásleves]], illetve [[pörkölt]] (angolul ''gulash''), a [[húsleves]], [[halászlé]], [[paprikás csirke]], a [[pogácsa]], a tipikus magyar [[rétes]] vagy a [[túrós csusza]].