„Insula (épület)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a felesleges unicode karakter ki AWB |
|||
32. sor:
A lépcsőzet fából készült és igyekeztek úgy kialakítani, hogy ne egy összefüggő függőleges tömböt alkosson, de ez szerkezetileg általában nem volt lehetséges. Tűzbiztosabb megoldás lett volna a jóval drágább, s ezért ritkább kőlépcsőzet alkalmazása.
A felsőbb szintek lakásai szűkösek és sötétek voltak. Az ablaküveget az északi, hűvösebb provinciákkal ellentétben Rómában nem használták. Az ablakokat vékony, fényáteresztő függönnyel látták el. Hideg esetén vastagabbal. Ritka nagy hidegek esetén spaletta szerű fa alkalmatossággal. De ezáltal a füst a lakásban gyűlt fel. A főzéshez fát, a világításhoz olajmécseseket használtak. A kéményt ismerték, de szinte csak a fürdőkben alkalmazták. Házakban való használatához át kellett volna térni a nyílt
Insulariusnak nevezték a bérházra felügyelő, a bérbeadást intéző és a lakbért beszedő rabszolgát
Kicsit bonyolítja a dolgot, hogy magukat a bérház lakóit is insulariusnak mondták.<ref>Révai X. kötet (Hérold - Jób) 589. o. Insula címszó</ref>
Egyes időszakokban a lakások bére maximált volt vagy nem lehetett lakbért emelni. Ezért a házak karbantartására nem sokat költöttek. Emiatt néhány össze is omlott. Sok esetben a bérházakat eleve spekulációs célból minimális költséggel építették fel, ami sokszor életveszélyes épületeket eredményezett. Faanyag felhasználásával, sár téglából, később primitív, rossz minőségű betonból épültek, és [[Decimus Iunius Iuvenalis|Juvenalis]] szatirikus megjegyzései szerint tűzveszélyesek voltak és összeomlásra hajlamosak.
| |||