„Legelő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎További információk: nemzetközi katalógusok
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Vaches-001.jpeg|bélyegkép|jobbra|300px|Tehenek egy svájci legelőn]]
 
A '''legelő''' általában olyan terület, amelyről az állatok a táplálásukra szükséges növényeket, saját maguk legeltetés útján szerzik meg.
 
A legelőnek több nemefajtája van. Tartamuk szerint állandó és ideiglenes legelőket különböztetnek meg. Elsőkhöz ama rendszerint természetes legelő területek tartoznak, melyek egyéb használatra nem alkalmasak s azért feltétlen legelőknek is nevezik. Az állandó legelők fekvésük szerint vagy hegyi vagy lapályi legelők, használhatóságuk szerint pedig marha-, juh- és sertéslegelőket szokás megkülönböztetni.
 
A magas füvet termő legelők marha-, illetve lólegelőknek, a sovány, apró füvet termőket juh-, a mocsaras legelőklegelőket sertés- vagy bivalylegelőknek tekintik. Az állandó legelők egyoldalú használatuk miatt rendszerint csekélyebb nyers jövedelmet szolgáltatnak ugyan, mint a [[rét]]ek, sés különösen a [[szántóföld]], mindazáltal,mindazonáltal nagy előny, ha a birtokbirtoknaklegelőkkellegelői rendelkezikvannak, egyrészt mert a legelők kezelése nagyon egyszerű, csekély költséggel járó, sés ezért tiszta jövedelmük aránylag nagy, másrészt mert állattenyésztés, nevezetesen állatok fölnevelése legelők nélkül sikerrel nem is folytatható.
 
Az állandó legelők értéke termőképességük szerint változik. Míg pl. kitűnő lapály legelőből fél [[katasztrális hold]] is elegendő egy [[szarvasmarha]] eltartására, addig közönségesből 1 1/2,5-2 hold szükséges. Jó juhlegelőn katasztrális holdanként 4-5, silányon csak 1-2 juh tartható el egy nyáron át.
 
Az ideiglenes legelők sorába egyrészt a szántóföldön mesterségesen létesített legelők tartoznak, másrészt a legeltetésre csak mellékesen használt területek, melyek az [[ugar (mezőgazdaság)|ugar]], a [[tarló]] és az erdei legelők.
 
[[Magyarország]]on az [[1890-es évek]]ben az állandó legelők kiterjedése 4 317 000 {{szám|4317000|ha}} volt, s a szűkebb értelemben vett Magyarországon 3 708 883 hektár{{szám|3708883|ha}}, vagyis az összes akkori termőterület 14,0, illetve 13,9%-a volt.
 
==Lásd még==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Legelő