|
A modern etimológia szerint a török ''parkan'' szó viszont a német eredetű régi magyar, „elővár” jelentésű ''párkány'' átvétele, és így közeli rokonságban van a köznapi értelemben vett „[[Párkány (építészet)|párkány]]” szóval. Valószínű, hogy végső soron azonos a [[újperzsa nyelv|perzsa]] nyelvből származtatott „[[barbakán (építmény)|barbakán]]” szóval.{{refhely|Kiss Lajos}}
[[1948]]-ban kényszerítve a szlovák nemzeti mozgalom vezetőjéről, [[Ľudovít Štúr]]ról szlovákul ''ŠtúrovóŠtúrovo''nak nevezték el – jóllehet StúrŠtúr Lajos sohasem járt Párkányban. Szlovák hírességekről elsősorban magyarlakta települések kaptak új nevet, például: [[Bős]] → ''Gabčíkovo'', [[Cseklész]] → ''Bernolákovo'', [[Dénesd]] → ''Jánošíková'', [[Diószeg (Szlovákia)|Diószeg]] → ''Sládkovičovo'', [[Gúta]] → ''Kolárovo'', [[Gutor]] → ''Hamuliakovo'', [[Ógyalla]] → ''Hurbanovo'', [[Pered]] → ''Tešedíkovo'', [[Salgó]] → ''Svätoplukovo'', [[Szap]] → ''Palkovičovo'' (azóta visszavonták), [[Szete]] → ''Kubáňovo'', [[Tornalja]] → ''Šafárikovo'' (azóta visszavonták), [[Tótmegyer]] → ''Palárikovo'', [[Ürmény]] → ''Mojmírovce''.<ref>[http://mercator.elte.hu/~farago/TSZT1-11%20névrajz%20IV%202007.pps Térképszerkesztés-tervezés]{{Halott link|url=http://mercator.elte.hu/~farago/TSZT1-11%20n%C3%A9vrajz%20IV%202007.pps |date=2019-04 }}</ref>
== Története ==
== Népesség ==
[[1910]]-ben 30793 079 lakosából 30163 016 [[magyarok|magyar]] (97,95%) volt.<br />[[1991]]-ben 13 347 lakosából 98049 804 magyar (73,46%), 33103 310 [[szlovákok|szlovák]] (24,8%), 172 [[csehek|cseh]] és 30 [[cigányok|cigány]].<br />[[2003]]-ban 11 410 lakosából 80498 049 magyar (70,55%), 32943 294 szlovák (28,9%), 137 cseh (1,2%) és 40 cigány volt. 90379 037-en [[római katolikus]] vallásúak.<br />2011-ben 1091910 919 lakosából 66246 624 magyar, 29302 930 szlovák, 90 cseh, 21 cigány, 30 egyéb és 12021 202 ismeretlen nemzetiségű.<ref>[portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712]</ref>
<timeline>
|
