„Felsőrácegres” változatai közötti eltérés

Illyés Gyula szülőházát már lebontották, de emlékmúzeuma van Felsőrácegresen és bronzszobra, amelyet Farkas Pál készített [[1987]]-ben. E puszta az író ''[[Puszták népe]]'' című híres szociográfiájának a helyszíne.

 

 

Lázár Ervin szinte valamennyi meséje Rácegrespusztához kötődik, alakjait is az itteniekről mintázta, novelláinak helyszíne „a Négyszögletű Kerek Erdőn túli” ''Rácpácegres''. ''„Egy kis közösségben éltem ott, ahol teljesen egymásra volt utalva minden ember, mindenkinek megvolt a maga szerepe, mindenki ismert mindenkit. Már ez adott egyfajta biztonságérzetet, ami egy nagyobb helyen, különösen ma, teljesen hiányzik. Ugyanakkor részben a mérhetetlen szegénység, részben a zártság miatt egymásra voltak utalva az emberek. A gyerekek télen nem jártak iskolába, mert az messze volt, és nem volt cipőjük. A szórakozás két módja a mesélés és a tánc volt. De nem volt ez már annyira archaikus világ. Beszivárogtak a külvilág dolgai. Amikor például az utcai bálokat rendezték az úgynevezett üres szobában – volt egy üres, nem lakott szoba a cselédlakásokban –, mindig a Mészáros Juliska citerázott, aki nemcsak népdalokat meg magyar nótákat ismert, hanem tudott már szvinget is játszani”'' – emlékezett vissza Lázár Ervin.<ref>[http://www.c3.hu/scripta/beszelo/00/0910/40pal.htm]</ref>