„Osztrák–Magyar Monarchia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.151.170 (vita) szerkesztéséről Draguler szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Nem tudom, ki írta ezeket be ide, de se a megjelölt forrásnak, se az általánosan elfogadott tudományos álláspontnak nem felel meg.
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
47. sor:
Az '''Osztrák–Magyar Monarchia''' (vagy '''Ausztria-Magyarország,''' {{ny-de|Österreichische-Ungarische Monarchie}} vagy ''Österreich-Ungarn)'' [[1867]] és [[1918]] között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség volt [[Közép-Európa|Közép-Európában]].<ref>[http://mapire.eu/hu/map/firstsurvey/ Első Katonai Felmérés (1763-1787)], mapire.eu</ref> Két fele a [[Magyar Királyság]] és az [[Osztrák Császárság]] volt, melyek a közös uralkodó és a közös ügyként igazgatott külügy, hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek által összekapcsolt önálló államok voltak. Az Osztrák–Magyar Monarchia Ferenc József szerint csak és kizárólag három ember egyezkedése és tárgyalásai ([[kiegyezés]]) közepette jött létre: „Deák, Andrássy és jómagam”<ref>Adam Kozuchowski: The Afterlife of Austria-Hungary: The Image of the Habsburg Monarchy in Interwar Europe. Pitt Series in Russian and East European Studies -PAGE: 83, Publisher: University of Pittsburgh Press (2013), {{ISBN|9780822979173}}</ref> Az erről szóló törvényt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] magyar király (egyúttal osztrák császár) 1867. július 28-án szentesítette.
 
A Monarchia többnemzetiségű állam volt, nemzetiségei közül a [[német nyelv]]ű osztrákokon és a [[magyarok]]on kívül a fontosabbak a különböző [[szláv népek]] ([[lengyelek]], [[ukránok]], [[csehek]], [[szlovákok]], [[szlovének]], [[horvátok]], [[szerbek]], [[bosnyákok]]), a [[románok]] és az [[olaszok]] voltak. A Magyar Királyság [[államszerkezet]]e modern történelmi fejlődése és a 19. században követett modellje alapján Angliához (később Egyesült Királyság) és Franciaországhoz hasonlóan unitárius állam (azaz ún. egységállam) volt, míg a Lajtán túli területek Ausztria történelmi fejlődése és modellje alapján föderatív állam volt (akárcsak az 1871-ben létrejött Németország), amelyet az uralkodóház, a hadsereg és pár központi intézmény tartott össze. A nemzetiségeket és mozgalmaikat azonban a kiegyezés politikai-közjogi építményéből teljes egészében kihagyták. Azonban [[Ausztria|Ausztriában]] a szövetségi államszerkezetének jóvoltából nemzetiségi elitek egy jelentős részét hatékonyan integrálták a politikai rendszerbe (több osztrák, sőt közös miniszter is lengyel vagy cseh volt), [[Magyarország]] nyugat-európai típusú unitárius, azaz "egységállami" államszerkezeti berendezkedése viszont a nemzetiségi vezetők szinte teljes kiszorítását célozta. Mindezek ellenére unikumnak számított a korabeli Európában, hogy etnikai kisebbségeket képviselő politikai pártok indulhattak az országgyűlési választásokon, és gyakran be is jutottak a magyar parlamentbe. A kisebbségek a parlamenti választásokon képesek voltak teljesen dominánssá válni, és szembemenni a magyar választó akarattal, ami alól csak nacionalista koalíció győzelme és kormányzása (1906-1910) jelentett rövid kivételt, ahol a magyar választók akarata diadalmaskodott négy évig. Kisebbségek körében a liberális kormánypártok sokkal népszerűbbek voltak mint a saját kisebbségi pártjaik, ezzel ellenben a magyar választók között sokkolóan népszerűtlenek voltak a kiegyezést támogató kormánypártok.<ref>prof. András Gerő (2014): Nationalities and the Hungarian Parliament (1867-1918) LINK:[http://www.geroandras.hu/2014_Nationalities_and_the_Hungarian_Parliament.pdf]</ref> Fontos megjegyezni, hogy az I. világháború előtti Európában kizárólag Ausztriában és Magyarországon deklarálták és alkottak törvényt a kisebbségi jogok védelméről. Mindennek fontos szerepe volt abban, hogyUgyanakkor 1918-ra, az elvesztett [[első világháború]] befejezéséig a Monarchiának és két alkotóelemének belső kohéziója teljes egészében megszűnt, és végül a Monarchia nem egyszerűen két alkotóelemére bomlott fel, hanem területén új államok sora jött létre.
 
Az Osztrák–Magyar Monarchia {{szám|621538|km2}}-es területével<ref>"Austria-Hungary" article in the Encyclopædia Britannica, 11th ed. 1911.</ref> Európa második legnagyobb méretű állama Oroszország után, 51 milliós népességét tekintve<ref>1910-es cenzus Ausztriában és Magyarországon</ref> pedig Európa harmadik legnépesebb állama volt az Orosz Birodalom és a Német Császárság után.