„Extra Ecclesiam nulla salus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A missziók fontossága: Így veretesebb. |
felesleges nagybetűk kigyomlálása |
||
5. sor:
{{fő|Karthágói Szent Ciprián}}
{{Lásd|Keresztség}}
Az eredeti szólás, ''Salus extra ecclesiam non est'' [[Karthágói Szent Ciprián]]tól származik. A 200-as években vitát váltott ki, hogy akit [[eretnek]] keresztelt meg, újra kell-e őt keresztelni. Szent Ciprián álláspontja, hogy az ''egyházon kívül nincsen üdvösség'', mivel a megszentelő kegyelem csakis a
== Egyházatyák és egyháztanítók==
* '''[[Szent Iréneusz]]''' (✝202)<ref>Halála éve</ref>
::"''[Az
* '''[[Órigenész (exegéta)|Origenész]]''' (✝ 254)
::"''Senkinek ne legyenek kétségei: Ezen a házon, vagyis az egyházon kívül senki sem üdvözül.''"<ref>Origenes: In Iesu Nave homiliae.</ref>
* '''[[Lactantius]]''' (✝310)
::"''Egyedül a
* '''[[Jeruzsálemi Szent Cirill]]''' (✝386)
::"''Vesd meg az összes eretneket... ne hallgass a szép szavukra, ne tévesszen meg a hamis alázatuk; mert ők 'kígyók, viperák fajzata'.<ref>Mt 23:33</ref> Emlékezzél, amikor [[Iskarióti Júdás|Júdás]] azt mondta: 'Üdvözlégy, Rabbi!'<ref>Mt 26:49</ref> az üdvözlése árulás volt. Ne tévesszen meg a csók, de ügyelj a méregre. Vesd meg ezért ezen embereket, és kerüld a [[Szentlélek]] gyalázóit, akik számára nincsen bocsánat. Vajon miféle közösségünk lehet azokkal, kiknek nincsen remény. Mondjuk magabiztosan Istennek az eretnekekről szólván, 'Ne gyűlöljem, Uram, aki téged gyűlöl? Ne irtózzam azoktól, akik ellened lázadnak?'<ref>Zsolt 139:21</ref> Mert van olyan ellenségeskedés, ami dicséretre méltó, amint írva vagyon: 'Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé.'<ref>Ter 3:15</ref> ''"<ref>Jeruzsálemi Szent Kürillosz összes művei, Szent István Társulat, Budapest, 2006</ref>
* '''[[Szent Jeromos]]''' (✝420)
:: "''Mivel nem követek más vezetőt Jézuson kívül, ezért nem kommunikálok mással, mint Őszentségével, vagyis Szent Péter székével. Emiatt tudom, hogy ez a szikla, melyre az
* '''[[Hippói Szent Ágoston|Szent Ágoston]]''' (✝430)
:: "''Senki sem találhat üdvözülést, kivéve a
* '''[[Ruspei Szent Fulgentius|Szent Fulgentius]]''' (✝533)
::"''Legszilárdabban hidd és sose kételkedd, hogy nemcsak a pogányok, hanem az összes zsidó, az összes eretnek és az összes szakadár<ref>Más néven skizmatikus, mint pl a görögkeleti ortodox.</ref> akik életüket az egyházon kívül fejezik be, az örök tűzre fognak kerülni, melyet az ördögnek és angyalainak készítettek''."<ref>Enchiridion Patristicum</ref>
* '''[[Aquinói Szent Tamás]]''' (✝1275)
::"''Nincsen üdvösségre jutás az
* '''[[Canisius Szent Péter]]''' (✝1597)
::"''E közösségen - miként a bárkán kívül - egyáltalán nincs megváltás a halandók számára: sem a zsidóknak vagy pogányoknak akik soha nem részesültek a hitben, sem az eretnekeknek, akik részesülvén benne megrontották azt; sem a kiközösítetteknek vagy azoknak aki bármi egyéb komoly oknál fogva megérdemlik, hogy káros elemként elűzzék őket, leválasztva az egyház testéről(...) mert Ciprián és Ágoston szabálya bizonyos: akinek nem anyja az egyház, annak nem atyja Isten.''"<ref>Catechismi Latini et Germanici</ref>
* '''[[Bellarmin Szent Róbert]]''' (✝1621)
::"''Az egyházon kívül nincsen megváltás (...) ezért e jelben (az [[
== Pápai bullák, zsinati határozatok ==
* 1215, '''[[III. Ince pápa]], [[Negyedik lateráni zsinat|IV.
* 1302, '''[[VIII. Bonifác pápa|VIII. Bonifác]], Unam Sanctam''': ''"Végezetül kijelentjük, állítjuk és kihirdetjük: mindenképpen szükséges az üdvözüléshez minden emberi teremtmény számára, hogy alárendeltje legyen a római pápának."''<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kozepkori-egyetemes/ch03s16.html Sz. Jónás Ilona: Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény Osiris Kiadó]</ref>
* 1441, '''[[IV. Jenő pápa|IV. Jenő]], Cantate Domino bulla, [[
== A keresztség nélküliek végzete ==
A keresztség a keresztelés megtörténtének pillanatában minden addigi bűnt eltöröl, így a [[lélek]] tisztán léphet be az Isten
=== Hagyományos katolikus tanítás ===
Az egyházatyák és egyháztanítók egyértelműen hitték és hirdették, Jézus nyomán, aki maga szabta feltételül a keresztséget, hogy a keresztség elengedhetetlenül szükséges az üdvösséghez.
41. sor:
::''„Aki nem vízből és (Szent)lélekből születik, az nem megy be az Isten országába." (Jn 3:5)''
* '''Vágykeresztség:''' az illető vágyik rá hogy megkeresztelkedjék (=az
* '''Vérkeresztség:''' az illető vágyik rá, hogy megkeresztelkedjék (=az
* '''Felelősségrevonhatatlan tudatlanság''' és '''legyőzhetetlen''' (vagy: '''leküzdhetetlen''') '''tudatlanság''':
A felelősségrevonhatatlan tudatlanség '''nem''' eszköze a megváltásnak.<ref>"Inculpable or invincible ignorance has never been and will never be a means of salvation. To be saved, it is necessary to be justified, or to be in the state of sanctifying grace. To obtain sanctifying grace, it is necessary to have the proper dispositions for justification; that is, true divine faith in at least the necessary truths of salvation, confident hope in the divine Savior, sincere sorrow for sin, together with the firm purpose of doing all that God has commanded, etc. Now, these supernatural acts of faith, hope, charity, contrition, etc., which prepare the soul for receiving sanctifying grace, can never be supplied by invincible ignorance; and if invincible ignorance cannot supply the preparation for receiving sanctifying grace, much less can it bestow sanctifying grace itself. "Invincible ignorance", says St. Thomas Aquinas, "is a punishment for sin". (De Infid. q. x., art. 1.) It is, then, a curse, but not a blessing or a means of salvation. But if we say that inculpable ignorance cannot save a man, we thereby do not say that invincible ignorance damns a man. Far from it. To say, invincible ignorance is no means of salvation, is one thing; and to say, invincible ignorance is the cause of damnation, is another. To maintain the latter would be wrong, for inculpable ignorance of the fundamental principles of faith excuses a heathen from the sin of infidelity, and a Protestant from the sin of heresy; because such invincible ignorance, being only a simple involuntary privation, is no sin." ([[Michael Müller (writer)|Michael Müller]], [https://www.webcitation.org/query?url=http://www.geocities.com/peterpaulmin/IGNorance.html&date=2009-10-26+00:30:42 Invincible or Inculpable Ignorance Neither Saves nor Damns a Person], [http://www.catholicism.org/questions-answers-salvation-muller.html Questions and Answers on Salvation by Rev. Michael Muller, C.SS.R])</ref> De ha az egyedi tudatlanságot nem lehet legyőzni (vagyis egyszerre felelősségrevonhatatlan és legyőzhetetlen), akkor nem gátolja a Krisztustól áradó kegyelmet, mely kegyelem kapcsolódik az egyházhoz, hogy megmentse az illetőt.
Aquinói Szent Tamás úgy tanította, hogy egy ilyen embernek az Isten halála előtt vagy a halála pillanatában tudomására hozhatja a
Hangsúlyozandó, hogy ezek kivételek, különleges esetek, a tanítás lényegét nem érintik.
55. sor:
== A missziók fontossága ==
{{fő|Misszió}}
A missziós tevékenység szerves része a hagyományos katolikus tanításnak. Jézus szavaival: ''„Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik."'' (Mk 16, 15-16) A [[Második vatikáni zsinat|II.
Az erről való hagyományos katolikus gondolkozásnak jó összefoglalóját adja [[Xavéri Szent Ferenc]], a ''Távol-Kelet Védőszentje'' és a ''Missziók Védőszentje''<ref>[[Xavéri Szent Ferenc]]: "Tisztelete folyamatosan fenn állt, s halála után alig fél évszázaddal V. Pál pápa avatta boldoggá. Szentté a rendalapító Loyolai Szent Ignáccal egy időben (1622-ben) avatta XV. Gergely pápa. XIV. Benedek pápa 1748-ban „India és az egész Távol-Kelet védőszentje” nevet adta neki, XI. Piusz pápa pedig 1927-ben „az egész földkerekség minden missziója védőszentjeként” bízta rá a misszionáló egyházat."</ref> [[India|Indiából]] [[Loyolai Szent Ignác|Szent Ignáchoz]] írott levelében:
|