„Sámánizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg. |
dobok |
||
1. sor:
[[Kép:Khagdaev 02.jpg|bélyegkép|250px|Az [[Olhon]]-sziget sámánja Valentin Haggyajev, a sámándobjával, [[Bajkál-tó]] (2009)]]▼
A '''samanizmus''' vagy '''sámánizmus''' olyan hiedelmek gyűjtőneve, melyek bizonyos vitatott jelentőségű közös vonásokat mutatnak. Ezek a közös elemek a – többféle értelemben is vehető – ''közvetítő'' szerepű sámánok jelenlétén alapulnak, a segítő [[Szellem (vallás)|szellem]]ekkel való rendelkezés, a felső és alsó világba való utazás képessége. Központi alakja a [[Mana (vallás)|manával]] rendelkező [[sámán]],{{refhely|Gecse Gusztávː Vallástörténet}} aki a közösség és a túlvilág között kapcsolatot tud teremteni, máskor viszont az inkább csak eksztatikus [[túlvilág]]i közvetítő.
A samanizmus nem annyira [[vallás]], mint inkább valamiféle [[Mágia|mágikus]] világképhez kapcsolt vallásos gyakorlat, amely a múlt és a jelen különböző vallásain belül megtalálható. {{refhely|Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008}} A név gyűjtőfogalmát egyesek vitatják, mások óvatosságra intenek és a helyi jellegzetességek fontosságára hívják föl a figyelmet. [[Hoppál Mihály]] szerint a samanizmus olyan hiedelemrendszer, amely magában foglalja a tudást az [[istenek]]ről, a hitet az istenekben és a samanikus [[panteon]] segítő [[Szellem (vallás)|szellem]]eiben bizonyos szövegek emlékét, a tevékenység szabályait és a tárgyakat, eszközöket, kellékeket, amelyeket a sámán használ.{{refhely|Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008}}
Alapfilozófiája, hogy a létezésben minden él, minden egy és minden kommunikál mindennel információt cserél. Négy [[Alapelemek|alapelem]]e a tűz, a víz, a levegő és a föld. Írott [[Dogmatika|dogmá]]ja nincsen, létezése az igazságon és racionalitáson alapul. A sámánizmus szerint a létezésben minden egy egységet képez, ez az Isteni elv. Egy vagyok éggel és földdel benne és rajta minden létezővel. A földi élet csak egy tanulási folyamat a lélek számára, ami szabad akaratú örök szellem. A földi lét célja a megtapasztalás amit szellemként nem tudunk megélni. Ilyenek például az ízek, az illatok, a színek, az érzelmi állapotok megélése és megértése. Életünk során megtapasztalhatjuk a szélsőségeket és szabad akaratunkkal választhatunk, így megtalálva a helyes utat, és megtudjuk, hol az igazság. {{forr}}▼
Klasszikusan számos [[szibéria]]i nép hiedelemvilágát nevezték samanizmusnak, de más kultúrákban is lehetnek olyan szerepet betöltő személyek, akiket a szakirodalom [[sámán]]nak nevezhet. A samanizmus előfordul az őstörténeti vallásokban és a jelenkori [[Afrika]], [[Ázsia]], [[Óceánia]] [[etnikai vallás|törzsi vallás]]aiban, [[Amerika (szuperkontinens)|Amerika]] hagyományos vallású [[Indiánok|indián]]jainál és az [[arktisz]]i hagyományos vallásokban. A ma még 10 milliót meghaladó sámánista zöme [[Koreai-félsziget|Koreá]]ban él, többi elsősorban [[Mongólia|Mongóliá]]ban és [[Oroszország]]ban ([[Szibéria|Szibériá]]ban). Eleven még a lámaista [[Tibet]] [[tantrikus buddhizmus]]ában is.{{refhely|Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008}} A [[boszorkányság]] szintén egy sámánisztikus rendszer.
▲[[Kép:Khagdaev 02.jpg|bélyegkép|250px|Az [[Olhon]]-sziget sámánja Valentin Haggyajev, a sámándobjával, [[Bajkál-tó]] (2009)]]
[[Kép:Goldes shaman priest in his regalia.png|bélyegkép|250px|Sámán, kellékeivel]]
[[Kép:zoldsamandob.jpg|bélyegkép|250px|Szibériai sámándob rajza egyéni kifestéssel a Szibériai művészetek c. kifestőfüzetből]]
==
▲Alapfilozófiája, hogy a létezésben minden él, minden egy és minden kommunikál mindennel információt cserél. Négy [[Alapelemek|alapelem]]e a tűz, a víz, a levegő és a föld. Írott [[Dogmatika|dogmá]]ja nincsen, létezése az igazságon és racionalitáson alapul. A sámánizmus szerint a létezésben minden egy egységet képez, ez az Isteni elv. Egy vagyok éggel és földdel benne és rajta minden létezővel. A földi élet csak egy tanulási folyamat a lélek számára, ami szabad akaratú örök szellem. A földi lét célja a megtapasztalás amit szellemként nem tudunk megélni. Ilyenek például az ízek, az illatok, a színek, az érzelmi állapotok megélése és megértése. Életünk során megtapasztalhatjuk a szélsőségeket és szabad akaratunkkal választhatunk, így megtalálva a helyes utat, és megtudjuk, hol az igazság. {{forr}}
=== A dobok ===
A sámánizmus központi eleme a ritmikus dobok hangjára történő ún. ''"belső lelki utazás"''. A dobot gyakran a sámánok lovának is nevezik.{{refhely|Teresa Mooreyː Szellemi vezetők}}
=== Lélekfogalom, szellemek ===
A sámán funkciói változatos megoszlást mutathatnak kultúránként. Általában igen sokfélék, egyes kultúrákban többfajta sámán is van. Ez az összetett rendszer, az esetleg látszólag egymással összefüggésben nem álló funkciók (például lélekvezető, gyógyító, a vadászat sikerét és a jó [[időjárás]]t biztosító szerep) közti kapcsolat érthetőbbé válik (legalábbis egyes kultúrák esetén), ha például a szóban forgó kultúra [[lélek]]fogalmát megértjük, esetleg hasonló alapvető hiedelmeket: a test és lélek kapcsolata, esetleg többféle lélek föltételezése, ezek szereposztása, esetleg egymásba átalakulása, a szellemekhez fűződő elképzelésekkel való kapcsolat. Lásd még egyes kultúrák [[kettős lélek]] képzetét.
| |||