„Törcsvári-szoros” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró előkészítés bővítéshez |
bővítés a Boboc és Ghid 2006 könyvekből |
||
6. sor:
| országok = [[Románia]]
| fekvése = [[Argeș megye]]<br>[[Brassó megye]]
| legmagasabb pont = 1260 m
| területe =
| szélessége =
| pozíciós térkép = Románia
▲| szélesség =
}}
A '''Törcsvári-szoros''' (románul ''Culoarul Rucăr-Bran,'' németül ''Törzburger Pass'') a [[Déli-Kárpátok]] szorosa, amely a [[Bucsecs-hegység]]et választja el a [[Királykő-hegység]]től. Romániában, [[Argeș megye|Argeș]] és [[Brassó megye|Brassó]] megyék területén található;<ref>{{CitPer|aut=Hajdú-Moharos József, Sasi Attila, Erős László|tit=Románia természetföldrajzi tájbeosztása|per=Általános Földtani Szemle|ann=1993|fasc=26|url=http://epa.oszk.hu/02700/02751/00026/pdf/EPA02751_alt_foldt_szemle_1993_26_181-275.pdf}}</ref> A [[DN73-as (főút, Románia)|DN73-as főút]]{{wd|Q2921256}} halad át rajta.<ref>{{CitWeb|tit=DN 73: Culoarul Rucăr-Bran, drumul morții pentru mașini|dátum=2017-03-15|url=http://www.proarges.ro/index.php/economic/item/18380-dn-73-culoarul-rucar-bran-drumul-mortii-pentru-masini|elér=2019-04-25}}</ref>
A Törcs-patak völgyéből a [[Dâmbovița]] völgyébe átvezető út<ref>{{CitLib|tit=Az Athenaeum kézi lexikona : a tudományok encziklopédiája, különös tekintettel Magyarországra|ass=Szerk. Acsády Ignácz|loc=Budapest|red=Athenaeum|ann=[1891-1893]|url=http://mek.oszk.hu/15200/15281/pdf/athenaeum02_08.pdf}}</ref> évszázadokon át egyik fő közlekedési útvonal volt [[Erdély]] és [[Havasalföld]] között.<ref>{{CitLib|aut=Hunfalvy János, Thirring Gusztáv|tit=Egyetemes földrajz különös tekíntettel a néprajzi viszonyokra|loc=Budapest|red=Athenaeum|ann=1884-1890|pag=II. 797|url=http://mek.oszk.hu/13900/13942/pdf/13942_2.pdf}}</ref>
==
Románia középső részén helyezkedik el, fő iránya északkelet–délnyugat. Hossza 22,5 km,{{refhely|Ghid 2006|4. o.|azonos=G4}} a hágó legmagasabb pontja 1260 m,{{refhely|Wachner|139. o.}} a szoroson áthaladó országút lenagyobb tengerszint feletti magasága 1275 m.{{refhely|Ghid 2006|44. o.}} Keleten a [[Leaota-hegység]] és a [[Bucsecs-hegység]] határolja, nyugaton pedig a [[Királykő-hegység]] és a [[Jézer-hegység]]. A hegyek 500–800 méterrel emelkednek a szoros völgye felé.{{refhely|Boboc|332–334. o.|azonos=B332}}
Éghajlata mérsékelt övezeti hegyvidéki, az évi középhőmérséklet 4–8°C, a csapadékmennyiség 810–1020 mm, a hótakarós napok száma 200. Gyakori a hőinverzió. A légtömegek mozgása északkelet–délnyugat irányú.{{refhely|azonos=B332}}
===Geológia és vízrajz===
A Törcsvári-szoros a mezozoikumban, a [[Kréta (időszak)|kréta időszak]] végén nyerte el formáját, midőn [[gyűrődés]]es folyamatok során létrejöttek a Bucsecs és Királykő szinklinálisai és a Leaota antiklinálisa. Kőzettani szempontból alsó rétegeit kemény kristályos kőzetek jellemzik, mivel a [[mezozoikum]] közepén üledékgyűjtő medenceként szolgált. Erre a jura és kréta időszakok között további, főként mészkőből, kisebb mértékben homokkőből és márgából álló rétegek rakódtak, majd ezeket törmelékes képződmények borították be.{{refhely|azonos=B332}}
A szoros mintegy kétharmada a [[Dâmbovița]], a fennmaradó északi rész a Törcs-patak ''(râul Turcului)'' vízgyűjtő területén található. A környék gazdag vízfolyásokban, melyek a környező hegyekből sietnek le, és medencéket, lankákat, teraszokat, szurdokokat hoznak létre. A legfontosabb eróziós tényező a Dâmbovița folyó: ez a szoros déli részén látványos karsztikus domborzatot alakított ki a mezozoikumi mészkőben, lenyűgöző katlanoktól kezdve a Dâmbovicioara-környéki barlangrendszerekig.{{refhely|azonos=B332}}
===Flóra és fauna===
A Törcsvári-szoros területének 47%-át erdő borítja. 1000 méteres tengerszint feletti magasságig lombhullató erdők jellemzik, melyek főleg [[Európai bükk|bükkből]] és [[Közönséges gyertyán|gyertyánból]] állnak, de található [[kőris]] és [[Közönséges nyír|nyír]] is, kisebb csoportokban pedig [[hegyi szil]], [[rezgő nyár]], [[korai juhar]]. A nagyobb magasságokra, 1400–1500 méterig vegyes erdők jellemzőek, melyekben a bükk [[Közönséges lucfenyő|lucfenyővel]], [[Közönséges jegenyefenyő|jegenyefenyővel]], és [[Európai vörösfenyő|vörösfenyővel]] keveredik. A hegyi legelők flóráját [[veres csenkesz]], [[réti csenkesz]], [[réti perje]], [[szőrfű]], [[fehér here]] alkotja, virágai az [[Illatos ibolya|ibolya]], [[mezei katáng]], [[tejoltó galaj]], [[Kerti oroszlánszáj|tátika]]. A karsztikus körzetekben megjelenik az [[aranyzab]], [[szirti sás]], [[havasi gyopár]] is. A Kárpátokra endemikus fajtái közül itt terem a [[tűlevelű szegfű]] és a [[fekete sötétkosbor]].{{refhely|Boboc|334–335. o.|azonos=B334}}
Állatvilágának képviselői a [[Szürke farkas|farkas]], [[Eurázsiai hiúz|hiúz]], [[Európai mókus|mókus]], nagyobb magasságokban a [[zerge]]. A madrak közül gyakori a [[széncinege]], [[sisegő füzike]] [[kis légykapó]], [[fehérhátú fakopáncs]], a vízfolyásokban pedig [[pisztráng]], [[Petényi-márna]], [[pénzes pér]] él.{{refhely|azonos=B334}}
===Települések===
A Törcsvári-szorosra a [[szeres település]]ek jellemzőek. A hagyományos építészetet az erődítéssel kerített porták ''(gospodării cu ocol întărit)'' képviselik, melyekre hatással volt mint a [[Erdélyi szászok|szász]], mind a Kárpátokon túli építészet. A porták kerítőfala szabálytalan alakú, 5–13 szögű; ezen belül megtalálható a háromszobás, egyszintes ház, istálló, juhakol, sajtkészítő kunyhó, szín. A portákon kívül szezonálisan lakott hodályok is állnak a legelőkön.{{refhely|Ghid 2006|6–8. o.}} A 20. század végén a településeken elszaporodtak a – főleg bukarestiek által épített – modern villák és vendégházak.{{refhely|Ghid 2006|24–25. o.|azonos=G25}}
A szoros északkeleti felén, Brassó megyében helyezkedik el [[Törcsvár község]]{{wd|Q936166}} (falvai [[Törcsvár]], [[Kispredeál]], [[Porta (Brassó megye)|Porta]], [[Simon (Brassó megye)|Simon]] és [[Szohodol (Brassó megye)|Szohodol]]), [[Alsómoécs község]]{{wd|Q1617846}} (falvai [[Alsómoécs]], [[Drumul Carului]]{{wd|Q12102554}}, [[Felsőmoécs]], [[Kheja]]{{wd|Q12109765}}, [[Magura (Brassó megye)|Magura]]{{wd|Q842025}} és [[Pestera]]{{wd|Q2081961}}), valamint [[Fundáta község]]{{wd|Q1190843}} (falvai [[Fundáta]], [[Kisfundáta]] és [[Sirnea]]).<ref>{{CitWeb|tit=Plan de dezvoltare locala pentru zona Bran-Moeciu-Fundata GAL “TRANSCARPATICA”|url=https://galtranscarpatica.ro/arhiva-gal-2013-2017/wp-content/uploads/2014/04/proiect-final-PDL-v4.pdf|elér=2019-04-25}}</ref>
31 ⟶ 40 sor:
== Történelme ==
[[Kép:Bran Castle - Castelul Bran.JPG|bélyegkép|A [[törcsvári kastély]]]]▼
A Törcsvári-szoros már a 11. században fontos kereskedelmi útvonalat jelentett, ezért [[I. László magyar király|I. László király]] várat építtetett ide, és székely határőröket telepített védelmére. A [[Barcaság]]ba települt [[Német Lovagrend]] szintén várat emelt, utánuk pedig [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] építtette a [[törcsvári kastély|jelenlegi várat]]. A szoros számos hadjáratban is szerepet kapott, kezdve a [[kunok]] és [[besenyők]] betöréseivel, folyatva a török és tatár támadásokkal; viszont a magyarok is a törcsvári szoroson át támadták meg [[Havasalföld]]et. A szoros kisebb mértékben az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]]ban is érintett volt: 1849. március 19-én ezen az úton menekült [[August von der Heydte|Heydte]]{{wd|Q20752743}} serege Havasalföldre.<ref>{{CitLib|aut=Orbán Balázs|tit=A Székelyföld leírása: Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból|cap=A törcsvári szoros hadtörténete|loc=Budapest|red=Arcanum|ann=2003|url=http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/371.html}}</ref> 1916-ban, amikor [[Románia hadba lépése (első világháború)|Románia hadba lépett]] az [[Antant]] oldalán, és megtámadta Erdélyt, a [[központi hatalmak]] ellentámadása során [[Erich von Falkenhayn]] tábornok egyik hadcsoportja a törcsvári szoroson át próbált meg áthatolni, de a hegység déli lejtőjén megakadt.<ref>{{CitLib|aut=Julier Ferenc|tit=1914–1918: A világháború magyar szemmel|loc=Budapest|red=Magyar Szemle Társaság|ann=1933|url=http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/julier/4_09.html#2resz}}</ref>
A törcsvári szorosban [[törcsvári vám|vámhivatal]]{{wd|Q25462012}} működött. A vám működését eleinte a törcsvári várnagy felügyelte, utóbb azonban az erdélyi fejedelmek haszonbérbe adták a [[harmincadvám]]ot, leginkább [[Brassó]] városának.<ref>{{CitLib|aut=Orbán Balázs|tit=A Székelyföld leírása: Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból|cap=A törcsvári vám|loc=Budapest|red=Arcanum|ann=2003|url=http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/370.html}}</ref> A 18. században a [[Gubernium]] irányítása alatt álló egészségügyi bizottság [[karantén|vesztegzárat]] tartott fenn a szorosban.<ref>{{CitLib|aut=Benkő József|tit=Az egykor Dacia Mediterraneának mondott a világ előtt még nem eléggé ismert Erdély vagy Erdélyi Nagyfejedelemség|loc=Sepsiszentgyörgy|red=Székely Nemzeti Múzeum|loc2=Barót|red2=Tortoma|ann=2014|pag=226|isbn=978-973-8995-25-3}}</ref>
1891-ben korszerűsítették a szoroson átvezető országutat. A felavatáson [[I. Károly román király]] is jelen volt.{{refhely|azonos=G4}}
[[Kép:Cetatea Oratea-2012.jpg|bélyegkép|Oratia vár]]▼
==Turizmus==
▲[[Kép:Bran Castle - Castelul Bran.JPG|bélyegkép|A [[törcsvári kastély]]]]
A falvakban számos hagyományőrző eseményt és tevékenységet szerveznek: az érdeklődő turista megismerheti a helyi népművészetet, kipróbálhatja a tojásfestést, kosárfonást, ikonfestést, részt vehet a [[transzhumáló pásztorkodás]]hoz kötődő ünnepségeken és vásárokon. Ezeken kívül lehetőség van síelésre és természetjárásra is.{{refhely|azonos=G25}}
[[Kép:Cheile Dambovicioarei-2012.jpg|bélyegkép|Dâmbovicioara-szoros]]▼
===Műemlékek===
A Törcsvári-szoros településein az alábbi műemlékek találhatók:<ref>{{RO műemlékek|AG}}</ref><ref>{{RO műemlékek|BV}}</ref>
;Argeș megyében
▲[[Kép:Cetatea Oratea-2012.jpg|bélyegkép|Oratia vár]]
▲[[Kép:Cheile Dambovicioarei-2012.jpg|bélyegkép|Dâmbovicioara-szoros]]
* [[Oratia vár]]{{wd|Q12723869}} romjai Podu Dâmboviței falutól 1,5 kilométerre ([[LMI-kód]]ja AG-II-a-A-13763)
* Brâncoveanu-híd (1711) a DN73-as főút és a DJ22-es megyei út kereszteződésénél (AG-II-m-B-13764)
63 ⟶ 79 sor:
* Kőkereszt (1678-1688) Rucăr faluban, Str. Tabaci (AG-IV-m-A-13999)
* Kőkereszt (1710) Rucăr faluban, Str. Poarta Câmpului, az erdészettel szemben (AG-IV-m-A-14000)
;Brassó megyében
* Istenszülő elszenderedése templom (1820-1836) Törcsváron ([[LMI-kód]]ja BV-II-m-B-11609)
75 ⟶ 92 sor:
* [[Traian Moşoiu]]{{wd|Q7832693}} tábornok mellszobra (1927) a törcsvári parkban (BV-III-m-B-11858)
===Védett területek===
Országos szinten védett területek a szoros községeinek területén:<ref>{{CitPer|tit=Lege nr. 5 din 6 martie 2000 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului national - Sectiunea a III-a - zone protejate|per=Monitorul Oficial al României|fasc=152|dátum=2000-04-12|url=http://www.cimec.ro/Monumente/Zonenaturale.htm}}</ref>
* [[Bucsecs-hegység]]: [[Abruptul Bucşoiu, Mălăeşti, Gaura]]{{wd|Q12723005}} (Bran és Alsómoécs községek területén)
98 ⟶ 116 sor:
== További információk ==
* {{CitPer |aut=[[Erich Jekelius|Jekelius Erich]] |tit=A Törcsvári szoros északi előhegyeiről |per=A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése |ann=1917-19 |url=http://epa.oszk.hu/02900/02934/00079/pdf/EPA02934_mafi_evi_jel_1917_19_239-241.pdf}}
{{Portál|Erdély|-|Földrajz}}
| |||