„Törcsvári-szoros” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Történelme: 0 |
→Történelme: 0 |
||
44. sor:
A Törcsvári-szoros az ókortól egészen a 19. századig az [[Erdély]]t és [[Havasalföld]]et összekötő útvonalak legjártabbika és egyik legfőbbike volt{{refhely|Ghid 2008|28–32. o.|azonos=H28}}{{refhely|Orbán|XXIII. Törcsvár és a törcsvári szoros: Törcsvár|azonos=O1}} – a [[Prahova-völgy]] csak a 19. század közepén vette át ezt a szerepet.<ref>{{cite book |author=Hunfalvy János, Thirring Gusztáv |title=A magyar birodalom földrajza |subtitle=különös tekíntettel a néprajzi viszonyokra |series=II |page=797 |year=1884-1890 |publisher=Athenaeum |location=Budapest |url=http://mek.oszk.hu/13900/13942/pdf/13942_2.pdf}}</ref>{{refhely|Ghid 2008|18. o.}} A [[Dacia (római provincia)|Dáciát]] meghódító római légiók egy része itt kelt át a Kárpátokon; később ez a hágó biztosította a csapatok közlekedését, területén pedig két [[castrum]]ot is emeltek.{{refhely|azonos=H28}}
A középkorban a [[Brassó]]t és [[Câmpulung]]ot összekötő szoros fontos kereskedelmi útvonal volt. [[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] szerint a [[székelyek]] már a 11. században várat építettek ide, hogy védekezzenek a [[kunok]] és a [[besenyők]] betörései ellen, azonban ezt lerombolták.{{refhely|azonos=O1}} 1212 körül elején a [[Német Lovagrend]] fából épített várat a torkolatot elzáró, 60 méter magas sziklaszálra, melyet a rendházi főnök (komtur) után ''Dietrichstein''nak neveztek el (latinul ''lapis Tyderici''; valószínűleg innen ered a későbbi ''Törzburg'', azaz Törcsvár név). 1377-ben, [[I. Lajos magyar király]] engedélyével a szászok kővárat építettek ide, hogy védjék az útvonalat a török, tatár betörések ellen.{{refhely|Ghid 2006|15–16. o.}}
A [[törcsvári kastély]] nem az egyetlen vár volt, amely a szorost védte; hasonló szerepet töltött be a mára már elpusztult [[Oratia vár]]a is, Podu Dâmboviței mellett.{{refhely|azonos=H28}}
| |||