„Szendrő (Magyarország)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (SZIGETI HATVANI), visszaállítva SZIGETI HATVANI szerkesztésére
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a felső index 2 csere AWB
128. sor:
'''1914'''-ben a Fő utca 6. szám alatt elkészült a református iskola kőből és téglából rakott, 3,5 m belmagasságú új, korszerű iskolaépülete.
 
[[1929]] - az '''új katolikus népiskola''' építése. A folyton bővülő gyereklétszám miatt az 1920-as évekre a korábbi iskola is szűknek bizonyult. A szendrői oktatás fejlesztéséhez igen kedvező körülményeket teremtett [[Klebelsberg Kuno|gróf Klebelsberg Kunó]] kultuszminisztersége. A mai iskola legrégebbi szárnyának megépítését a Gacsal-dűlőben szántás közben megtalált híres és kiemelkedő jelentőségű [[gótika|gótikus]] [[szendrői monstrancia]] Magyar Nemzeti Múzeum általi megvásárlása, az iskolafenntartó államsegély ( 70 000 pengő ), kölcsön ( 3000 pengő ) tette lehetővé. Az építkezés teljes költsége az akkor jelentős összegnek számító 126 000 [[Magyar pengő|pengő]]re rúgott. A modern és korszerű épület hat, egyenként 63 m<sup>2</sup>²-es tanteremből, - azaz minden évfolyamnak külön terem jutott – plusz 520 m<sup>2</sup>² udvarból állt. Építését kellemesi Melczer Sándor esperes plébános, Lengyel István káplán, bessenyői Szabó István igazgató-tanító, Gergely István gondnok, valamint az iskolaszék tagjai: Beresnyák János, Fazekas István, Hudák József, Jónyer András, Lang István, L. Molnár István, Nagy István, ifj. Spisák József, Szaniszló Ferenc, Szkiba János és Szkiba András kezdeményezték.
 
'''1953'''-tól '''1993'''–ig [[B. Kiss János]] [[kanonok]], [[esperes]], [[plébános]] 40 éven át volt Szendrő köztiszteletnek örvendő, szeretett katolikus papja.