Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás, 4 hónappal ezelőtt
a
felső index 2/3 csere AWB
[[Fájl:Alkanschmelzundsiedepunkt.svg|bélyegkép|jobbra|350px|Az első 14 n-alkán olvadáspontja (kék) és forráspontja (bordó) [[Celsius-fok|°C]]-ban a szénatomszám függvényében.]]
 
Az alkánok apoláris vegyületek, [[víz]]zel nem elegyednek. Szerves oldószerekben és egymásban jól [[oldódás|oldódnak]]. A folyadék halmazállapotú alkánok úsznak a víz tetején, mivel [[sűrűség]]ük kisebb a vízénél (0,8 g/cm<sup>3</sup>³ alatti). [[Olvadáspont|Olvadás]]- és [[forráspont]]juk a szénatomszámmal növekszik. A nyílt láncú alkánoknál az olvadáspont növekedése nem egyenletes, egyenletes növekedés csak akkor tapasztalható, ha külön vizsgáljuk a páros és a páratlan szénatomszámú alkánokat. Ennek az az oka, hogy a páros, illetve a páratlan szénatomszámú homológok különböző szerkezetű rácsban kristályosodnak. (A páros rendszámúak [[monoklin]], a páratlan rendszámúak [[rombos]] szerkezetű rácsban). Az elágazó szénláncú alkánok illékonyabbak, mint a nyílt szénláncúak, és alacsonyabb a forráspontjuk. Ez azzal magyarázható, hogy az elágazó szénláncú alkánoknál a molekulák közt kisebb az érintkezési felület, és emiatt gyengébbek a molekulák közti másodlagos kölcsönhatások. Az el nem ágazó alkánok homológ sorának első négy tagja [[gáz]] halmazállapotú, a sorozat 5–17. tagja [[folyadék|cseppfolyós]], a 17-nél nagyobb szénatomszámú alkánok [[szilárd halmazállapot|szilárdak]].
 
== Kémiai tulajdonságaik ==
131 587

szerkesztés