Főmenü megnyitása

Módosítások

77 bájt hozzáadva, 3 hónappal ezelőtt
Visszavontam 92.249.239.194 (vita) szerkesztését (oldid: 21330911)
 
=== A Duna tájformáló szerepe ===
[[Fájl:Sibrik.jpg|260px|thumb|right|A Duna kettéágazása [[Visegrád]] alatt: a [[Szentendrei-sziget]] csúcsától. balra és hátra a Váci-ág, jobbra pedig a [[Szentendrei-Duna]] kezdődik]]
 
A Duna tájformáló szerepe kettős, épít és pusztít is. A rombolás elsősorban a gyorsabb folyású, hegyi szakaszokon, míg az építés a lassabb folyású, alföldi részeken jellemző. A pusztítás mértéke függ a folyó sebességétől, így a nagy sodrású helyeken komoly mértéket ölthet, míg a kevésbé gyors folyásoknál szinte elenyésző. A folyó állandóan koptatja és mélyíti medrét. A keményebb kőzetek koptatása jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint a puháké, ezért a Duna jellemző geológiai képződményei a sziklák, amelyek a puhább kőzetből visszamaradt, keményebb kövek.<ref name="tudasbazis.sulinet.hu">[http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/vizfolyasok-jellemzoi/a-folyoszakasz-jellegek Tankönyvi leírás a folyók tájformálásáról]</ref> A Dunán több helyen is találni sziklás szakaszokat, ahol ezek a képződmények meglehetősen gyakoriak. Ezek közül a legismertebbek a [[Passau]] feletti, az [[Aschach an der Donau|aschahi]], a [[Grein]] és [[Stunden]] közötti, valamint a vaskapui szakaszok. [[Magyarország]]on kisebb számban [[Nyergesújfalu]]nál, [[Dömös]] és [[Nagymaros]] között, valamint [[Budafok]]nál találni sziklákat.